Kiss György

Borotai Sertéshús Termelő- és Feldolgozó Zrt.

„Hasznot keresni igazságnak és
a józan észnek és az igazságnak határai között –
kötelesség.”
Gróf Széchenyi István

Az én történetemKiváló Partnerünk

A gazdasági háttér

Borota a Dél-alföldi (a Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyét magába foglaló) régióban, a Bácska térségében található. E tájegység az ország mezőgazdaságában meghatározó: hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez kiemelkedő; az ágazatban foglalkoztatottak aránya az átlag feletti; a földek aranykorona-értéke 22, ám helyenként a 40 aranykoronát is meghaladja. Az általában jóminőségű talaj jó alapot ad a termeléshez. Az éghajlati adottságok az összes melegégövi növény termesztését (öntözéssel, vagy szárazságtűrő fajtákkal) lehetővé teszik.

Az országban működő egyéni, vegyes gazdálkodást folytató üzemeknek mintegy ötöde e régióban található.

E vidéken, az utóbbi években az állat-, – jelesen a sertés-, ezen belül a kocaállomány – csökkenése a jellemző. A mezőgazdaság átalakulásának kedvezőtlen hatásai leginkább az állattartást érintették, amit a jövedelmezőségi gondok és piac bizonytalanságai tovább nehezítették.

Borotai Sertéshús Termelő- és Feldolgozó Zrt. ilyen gazdasági környezetben, évek óta nyereségesen gazdálkodik.

Kiss György

Agrárközgazdász.
Pályáját a pénzügyi -számviteli munkakörökben kezdte. Ezt követően – családi, paraszti indíttatásával – a mezőgazdaságban, az állattenyésztésben dolgozik.
„Édesapám megtanított, tudok ekével szántani, lókapázni”.
Négy évtizede szülőfalujában Borotán, különböző beosztásokban dolgozik. Jelenleg a társaság igazgató menedzsere.
Több országos állattenyésztési szervezetben fontos társadalmi tisztségeket tölt be.
Többek között: a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége
alelnöke, a Magyar Fajtatiszta Sertéstenyésztők Egyesület elnöke,
a Pannon Sertéshús Termelő Kft. ügyvezetője.

 „A szántóföldtől az asztalig”

KISS György igazgatóval FEHÉR Károly beszélgetett.

  • E vidék szülötte, a nagy tudású sertéstenyésztő, Dr. Bajor Ferenc dolgozta ki és szervezte meg az iparszerű sertéshústermelési rendszert. Borota elsőként csatlakozott a korszerű programhoz.
    Hogyan kezdődött?

 – Lépni, korszerűsíteni kellett. 1972-73-ban, a legmodernebb technológia szerint építettük az ezer kocás telepünket.
A háttér adott volt, mert azokban az években a falunkban és a tanyavilágban évente összesen 20-25 ezer sertést hizlaltak.

A cégünk jogelődje 1969-ben kezdte működését. 1999 óta részvénytársasági keretek között dolgozunk. Fő ágazatunk a nemzetközi színvonalú sertéstenyésztés, a hízlalás és a húsfeldolgozás.

● Több éve nyereségesen gazdálkodnak. Melyek a siker mozgatórugói?

– Mindenek előtt a szakértelem, a magas termelési színvonal, a lehetőségek feltárása, hasznosítása és a teljes termékpályára kiterjedő tevékenységünk.

● Vagyis, jelmondatuk szerint „A szántóföldtől az asztalig” szervezik a munkát.

– Jelmondatunkat tartalommal, a minőség, az innováció, a versenyképesség igényével töltöttük meg.  Hosszú évek óta e termelési rendhez tartjuk magunkat. Ez munkánk, termékeink fogadtatásának, elismertségének, ha úgy tetszik – sikereink – titka. Termékeink kiváló minőségét és megbízhatóságát – a termőföldtől a fogyasztó asztaláig, garantáljuk.

● Borota genetikai programjában a magyar nagy fehér-, a lapály-, a duroc sertés és a befejező Pannon hibrid terminál kan szerepel. Általánosan elismert világfajták. Milyenek e fajtakombináció legfontosabb értékmérő-tulajdonságai?

– A fő mutatók – a szaporaság, a malacnevelő- és a takarmányértékesítő képesség, az elhullás, a hízó- és vágótulajdonságok – mellett én szívesebben számolok a mindezeket magába foglaló, szerintem legfontosabb értékmérővel, az egységnyi, 1 kiló élősertés előállításának költségmutatójával.

● Milyen ez a valóban fontos mutató és milyen költségek alakítják?

– Az évek folyamán stabil genetikai és állategészségügyi hátterű, gazdaságosan termelő állományt alakítottunk ki. Erre alapozzuk termelési színvonalunkat. Mindent összevetve mi 300 forintért állítunk egy kiló sertés élőtömeget, amortizációt és a beruházás költségét nem számolva. A költségtényezők között – többek között – a takarmány napi ára, mint a legnagyobb költségtényező, a gyógyszer, az energia, a munkabér, a segédüzemi költség, a járulék, az adó stb. tartozik bele.

● Ez a kilónkénti 300 forint előállítási költség milyen színvonalat képvisel?

– Ez a legjobbak közé való. Meglehetősen jó rálátásom van az ország sertéstenyésztésére. Jó esetben az üzemek 5-10 százaléka lehet képes ennél valamivel jobb eredmény elérésére.

Mindezek elismerése – többek között – a rangos hazai és külföldi kiállításokon nyert nagydíjak sora.

– A kiállítások díjai, nagydíjai irányjelzők. Mutatják, hogy a sertésszakma szerint jó úton járunk, vagy sem? Ennyi és nem több. Így értékeljük az idei OMÉK-on nyert sertéstenyésztési nagydíjunkat is. A legjobbak között elsőnek lenni természetesen jó érzéssel fogadott elismerés, ami nem máról holnapra született siker, hanem – és ez a lényeg – hosszú céltudatos munka eredménye.

Hódmező díjak

● A Bácska, – jelesen Borota – a hagyományosan jellegzetes ízek vidéke. Mitől egyediek a húsüzemük termékei?

– A kiváló, saját sertés-alapanyagainkból, szigorú élelmiszerbiztonsági intézkedések mellett, a lehető legtöbbet igyekszünk kihozni. Közhely, de igaz: kiváló húsárú, csak kiváló alapanyagból készíthető. Ez nálunk adott.

Hízósertéseinknek minegy 20-30 százalékát a borotai húsüzemünkben dolgozzuk fel. A többit, a Pannon Sertéshús Termelő Kft. útján itthon és külföldön értékesítjük. A feldolgozott sertéstermékeinkből származó bevétel az összes árbevételünknek, mintegy a 30 százalékát, tehát meghatározó részét teszi ki.

Mintegy félszáz, vidékünkre jellemző, egyedi ízvilágú márkaterméket készítünk és küldünk az ország minden részébe. Az évi 2200 napsütéses óra vidékünkön kitűnő lehetőséget kínál a csemegepaprika termesztéséhez. Ez a legfontosabb alapanyagunk. Mellette só, bors, fokhagyma és a füstölés a hagyományos gyártástechnológiánk alapja. A végeredmény: adalékanyagoktól mentes, nyomon következő, egészséges, közkedvelt húsárú.

Kiss György húsüzem

● Ha választani kellene mondjuk 3-4 igazi borotai húsárút, melyek lennének azok?

– Nehezen teszem, de ha mégis, akkor a parasztsonka, a csípős- és a csípmentes vastag, vékony parasztkolbász, a bácskai hurka és a szemcsés májas. Talán ezek adják vissza igazából a borotai ízeket.

● Kisugárzó erő. Integráció. Szaktanácsadás. E széleskörű tevékenységük milyen szolgáltatásokra terjed ki?

– A jól szervezett, kölcsönösen előnyös, bizalmi alapú, biztonságot adó integráció a munkánk fontos alapja. Szervezetten kihasználjuk a közös beszerzés és értékesítés előnyeit.

Ajánlatunk a sertéstenyésztési integrációnkban: kiváló értékmérőtulajdonságú, magas állategészségügyi státuszú tenyészállatok, kanspermák, a technológia korszerűsítését szolgáló előremutató megoldások, végtermék-értékesítés, tenyésztési, szaporodásbiológiai, állategészségügyi szaktanácsadás a közkedvelt szolgáltatásunk.

A növénytermesztési integrációnk sertéseink gazdasági abrakkal való ellátását alapozza meg. A szolgáltatásainkat az alapanyagok (nagy biológiai értékű vetőmagvak, műtrágyák, növényvédőszerek) beszerzésétől, a környezettudatos technológiai munkák elvégzésén át, a végtermék felvásárlásig, illetve szaktanácsadásig terjed.

● Volt olyan év, hogy húsz pályázatot nyertek.

– Ez az eredmény felkészült munkatársainkat dicséri, akik figyelik, írják, végig kísérik, menedzselik a pályázatokat. Többségében sikerrel.  Emellett közbeszerzési, adóoptimalizálási, könyvelési szolgáltatásokkal segítjük a gazdákat.

● Sertéshús előállításának kereken kétharmadát a takarmányozási költségek teszi ki. A takarmányok minőségét, – hozamaikkal – igazából a sertések minősítik. Borotán az UBM takarmányait etetik.
Kapcsolatukat, a cég szolgáltatásait hogyan ítéli meg?  

– A kapcsolatunk lassan 20 éves, tehát gyakorlatilag az UBM alakulása óta tart. Évekig telefonon, az adott szóval kötöttük üzleteinket. A szerződés csak ezután következett. E bizalmi tőke a mai napig munkánk alapja, ahogy az UBM-ben tartják: a szerződés kötelez, az adott szó megtart.

Ha problémánk volt, tisztáztuk. Soha nem éreztünk mögötte szándékosságot.

Árérték-arányon évente 350-400 millió forint értékű kitűnő takarmányt vásárolunk az UBM-től.

Marosi Gábor UBM szaktanácsadó segítségével most folyó kísérleti programunkban egyedi UBM borotai recepteket állítunk össze és próbálunk ki.  Közösen keressük a gazdasági melléktermék és a gyári tápok kombinált etetésének legjobb megoldásait.

● Mit becsül legjobban munkatársaiban?

– A szakmai tudást. Azt, hogy már irányításom nélkül is jól dolgoznak. Ezek mellett a cégünk iránti elkötelezettségüket, lojalitásukat, a Borota-tudatot értékelem nagyra.

● Fontos Önnek a siker, az elismerés?

– Mindenki örül, ha elismerik. A siker új energiákat szabadít fel, hajtóerő.

Kudarc, kudarctűrő képesség?

– A kijózanító kudarc, a kudarc elemzése nagyon fontos. A saját hibájából tanul legtöbbet az ember, ami az újabb sikerekhez vezethet.

●Mindig számol. Mire sajnálja a pénzt?

– Mindarra, ami nem térül meg.

Mi pályafutása legnagyobb sikere?

– Az, hogy állatorvos lányom ma már a cégünk termelési igazgatója.

 

Kiss György Kiss Mária

Dr. BALÁZSNÉ Dr. KISS Mária, állatorvos, termelési igazgató

Az alma nem esett messze…

A kezdetektől erre a pályára készült, Középiskolásként – amikor tehette, főleg a szünetek idején – a sertéstelepen dolgozott. Állatorvos diplomáját 2012-ben szerezte.

Az Egyetemen a sertésekről szóló előadások, gyakorlatok érdekelték legjobban. Minden sertés témájú szemináriumon ott volt. Diplomadolgozatában a gyógynövények takarmányozási lehetőségeit vizsgálta.

Ma az üzem termelési igazgatója – állatorvosa.

A stabil sertésegészségügyi helyzetnek köszönhetően, pillanatnyilag a kórokozók távoltartása, a telepen belüli terjedésének megakadályozása, a járványvédelem (vakcinázások, féregtelenítés) tartozik állatorvosi feladatai közé.

Munkájának nagyrészét a telepirányítási feladatok kötik le. A dolgozók egyértelmű eligazítása, a napi munkák szervezése, a sertések optimális ellátása, ellenőrzések, valamint a be- és kitelepítés szervezése tartozik fő feladatai közé.

Részt vesz a Zrt. stratégiai döntéseinek előkészítésében!

Az u.n. „alternatív takarmányok”, például a sörélesztő, a savó,

a borsó, a sárgarépa, a csicsóka, a burgonya és az egyik fő takarmányuk a CCM (Coorn Cob Mix, silózott, teljes kukoricacső-zúzalék) a sertések takarmányozásában jelentős szerepet játszanak. Ezek optimális felhasználása – irányításával – fő feladat.

Mint mondja, a siker főként a takarmányozásban dől el, mert a takarmányozási költségek az összes költségnek 65-70 százalékát teszik ki.

Tovább képezi magát. Elsősorban az üzemvezetési, szervezési témák érdeklik.

Egyik fő kihívásnak most az afrikai sertéspestis elleni megelőző védekezést tekinti.

Kiss Mária

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Kérjük,jelentkezzen be, hogy hozzászólhasson a bejegyzéshet!