Fuchs

Fuchs Tojástermelő, Kereskedő és Szolgáltató Kft.

Kiváló Partnerünk

Az én történetem

                Fuchs Tojástermelő, Kereskedő és Szolgáltató Kft.

                Kolontár

Töretlen lendület

 Fuchs ZsoltFUCHS Zsolt tulajdonossal FEHÉR Károly beszélgetett.

 ●„Itt már semmi sem olyan, mint régen”. A 2010. október 4.-i kolontári vörösiszap katasztrófa után – amelyben családi tragédia is sújtotta Önt – ezeket mondta. Most, hogyan látja a helyzetet?

 – A megsemmisítő erejű katasztrófa helyzetből, rengeteg küzdelem árán, ki kellett jönnünk és talán jobb irányba megyünk.

A tojásüzemünket elöntötte a vörösiszap, a kicsit magasabb fekvésű telepünket ugyan nem, de az erősen lúgos hatású zagy vészjóslóan körül kerítette. Villany, víz nem volt, több emberünk, szó szerint elmerült. Az erdőn át, kerülővel, háton zsákoltuk be a takarmányt, vittük a vizet. Emberpróbáló feladat volt.

Van úgy, hogy minden darabokra törik. Talpon kellett maradni. Töretlen lendülettel mentünk tovább.

● Sajátos módon, az egyéni vállalkozás és a Kft. „ötvözeteként” működik az Önök családi vállalkozása –  úgy tűnik hatékonyan.

 – Valóban. Az agrármérnök feleségem, Fuchsné Véber Genovéva egyéni vállalkozóként a jércenevelés és a tojástermelés, a Kft. vezetésemmel a tojásfeldolgozás és értékesítés munkáit szervezi.

Az étkezési tojás piaca nagyon hullámzó, sokszor kiszámíthatatlan. Az importból és a feketegazdaságból származó tojás (egyes becslések szerint az egyharmada innen kerül a piacra) tovább rontja a helyzetet.

 – A nagy áringadozás egyik oka, hogy az EU-ban sok millió tyúkot kivágtak. A kevesebb tojás árfelhajtó hatása nyilvánvaló.
tojás
Mi évente 60-70 millió tojást adunk el, elsősorban a nagy áruházláncoknak.

A feladat egyértelmű: garantáltan jó minőségű tojást kell termelnünk, mert kizárólag ennek van piaca. A megoldás viszont különös figyelmet igényel: csak rugalmas, alkalmazkodó magatartással, folyamatos, rugalmas tárgyalásokkal lehet esélyünk a sokszor különös, nem ritkán napról napra változó, kemény rendelési feltételeket támasztó nagy áruházláncoknál.

● A külföldről érkező, tiltott rovarölő szerrel szennyezett tojások ügye hogyan hatott az Önök piacára?

 – A „Rókás emblémánk”, a márkahűségünk és mindezek alapján a garantáltan ellenőrzött, nyomon követhető minőségi termékünk – kijelenthetem – védő ernyő számunkra. Ez esetben is az volt. A vásárlóink bizalma nem csorbult. Viszont még jobban odafigyeltek, hogy valóban a bevált, a kitűnőnek tartott termékünket tegyék a kosaraikba.

A magyar hatóság időben lépett, tette a dolgát.

Egyébként több, mint érdekes az Agrárgazdasági Kutató Intézet reprezentatív felmérése, amely megállapította, hogy az import tojásoknak mintegy 70 százaléka kisméretű, S és S/M kategóriába tartozik. Az EU-ban az ilyen tojásokat korábban csak ipari célokra hasznosították.

●Az ÁFA mérséklése hogyan hatott a piacra?

 – Az ÁFA 27-ről 5 százalékra való csökkenése kétségkívül kedvező változást hozott; ahogy a közgazdászok mondják, tisztítja a piacot.

A feketegazdaságból, a legális üzleti forgalmat teljesen, vagy részben kikerülő termelőktől és az ellenőrizhetetlen külföldi forrásból érkező tojás a piaci gondjaink jelentős forrása. A közúti elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer, az EKÁER talán valamit segít az illegális tojásszállítmányok kiszűrésében.

A figyelem tehát nem lankadhat. Ez a fogyasztó, a termelő és a hatóság közös érdeke.

● A tojás eladási- és a takarmány vásárlási ára, a termelés gazdaságosságát alapvetően meghatározza. Ezekre a termelőnek – jelesen Önnek – gyakorlatilag nincs befolyása.

 – Az intenzív állattartó rendszerek a világban ma már megdöbbentő nagyságrendet képviselnek, a baromfihúsnak 70, a tojásnak 60 százalékát ilyen körülmények között állítják elő. Hangsúlyozom: gyakorlatilag földterület nélkül!

Országunk állattartásában is az egyik alapvető gondnak tartom, hogy az állat és a föld, az állat és a takarmánytermesztés egyre inkább elválik egymástól. Sokkal könnyebb a föld utáni támogatást felvenni, mint az állattal bajlódni.

A vásárolt takarmány ára viszont alapvetően meghatározza az állatitermék, jelesen a tojás – termelés gazdaságosságát. Ezekre a sikert meghatározó tényezőkre, sajnos valóban nincs hatásunk.

● A perzisztencia – az első tojásrakástól, az első vedlésig tartó időszak – ugyancsak befolyásolja a tojástermelést, amire viszont a tojástermelő gazdáknak – jelentős hatása lehet.

A perzisztenciának, a tojástermelés gazdaságosságára valóban jelentős hatása van.

Alakításában az egyik kulcsfontosságú tényező a vedlés időpontjának megindulása.

A vedlést több tényező együttesen határozza meg és – válaszolva a kérdésére – itt az érdemi befolyásolásra valóban lehetőségünk van.

A hormonális irányítás, az öröklött hajlam mellett a fény szerepe a legfontosabb.

A vedlést különböző stressztényezők befolyásolják. Ilyen lehet az ivóvíz-ellátás hiányossága, a hírtelen takarmányváltozás, a világítási program szakszerűtlen módosítása, amelyeknek irányítása a termelő feladata és lehetősége.

A befolyásolt vedlések biotechnikai módszerként lehetőséget kínálnak a hasznos időtartam meghosszabbítására, ami lényegében a második tojóperiódusnak felel meg.

● A biológiai és az ökonómiai hatékonyság között egyértelműen pozitív a kapcsolat (pozitív korreláció).  E lehetőség érvényesítésére a világ két legelterjedtebb, legjobb tojóhibridjét tartják. Melyek az állomány fő értékmérő-tulajdonságai?

 – Tetra SL és Lohmann tojóhibriddel dolgozunk. Az iparszerű tojástermelés kitűnő stressz- és technológiai-tűrőképességű fajtái. Hosszú termelési ciklusra szelektált állományok.

Nyugodt vérmérséklet, jó szervezeti szilárdság és életképesség jellemzi e fajtákat.

72 élethétig mintegy 330, átlagosan 60-63 grammos, szilárdhéjú, narancssárgájú tojást termelnek. Az egy tojás előállításához szükséges takarmány mintegy 135 gramm.

Minőségbiztosítási rendszerünk előírásai szerint mindent mérünk, nyomon követünk és értékelünk. Mindezek a genetikai kapacitás bővítésének, az értékmérő-tulajdonságok javításának, végül is gazdasági fejlődésünk alapja.

●Az Európai Bizottság korábban kötelezettszegési eljárást indított hazánk – és még további 12 ország ellen – „a tojótyúkok nem megfelelő tartási körülményei miatt”. A fészkelő-, a kapirgálóhelyeket, az ülőrudakat kérték számon. Az Önök tartástechnológiája hogyan, milyen elvek alapján működik?

 – A tartástechnológiák igen változatosak. Cégünk az állatjóléti- és a környezetbarát követelmények messzemenő szem előtt tartásával alakította ki tartási rendszerét.

A tojástermelésben a ma legmodernebbnek számító Vencomatic SKA mélyalmos technológiával dolgozunk. E környezetben a tojótyúkok szabadon mozognak, kapirgálnak, a teljes almozott épületet bejárhatják. Az állatok igényeit szolgáló ülőrudak és egyéb berendezések – ha részleteiben is, de –a természetes tartási módot idézik.

Az egymásra épített, több emeletes úgynevezett madárházas rendszerünkben a tojótyúkok röpködve érik el a tojófészkeiket. Így az épületkihasználás, a technológiai hatékonyság is jóval nagyobb.

Tartási rendszerünk, lényegében félúton van a szabadtartás felé, azzal a különbséggel, hogy a tyúk nem jár ki a szabadba. Ennek viszont – a szigorú vakcinázási programra alapozott – egészségügyi előnye jelentős.

● Viszont az ilyen tartástechnológia a termelési költségeket növeli.

 – Valóban, de e szabályok megtartása kötelező és számunkra vitán felüli. A költségek növekedésére egyetlen példát mondok. A mi tartási rendszerünkben a tojótyúkok – a céljainkkal egyezően – sokkal többet mozognak. Az ülőrudakra, a tojófészkekhez való fel-lerepülés, a kapirgálás többletenergiát, több takarmányt igényel.

Kiszámítottuk: ez évente kereken 100 millió forint többletkiadást jelent.

● A magas szinten termelő baromfi fehérje-, vitamin-, ásványianyag igénye különösen nagy. Mindezekhez kitűnő toxin-mentes alapanyagokra, premixekre, tápokra van szükség, amit Önök az UBM Csoporttól vásárolnak. Milyen mértékű, mely szolgáltatásokra terjed ki és hogyan ítéli meg ezt az együttműködést?

 – Megtapasztaltuk annak – az akár közhelynek is nevezhető – mondásnak az igazságát, hogy az emberek igazából a bajban ismerik meg egymást. A beszélgetéseink elején idézett iszapkatasztrófa előtt már vásároltunk takarmányt az UBM-től. A válságos napokban partnereink közül egyedül az UBM-től kaptunk jelentős segítséget. Kapcsolatunk azóta is folyamatos, kölcsönösen előnyös.

Közös nagyüzemi takarmányozási kísérleteink folynak. Többfázisú, viszonyainkhoz szabott, egyedi takarmányrecepteket készítünk. Kölcsönösen hozzáférünk egymás adatbázisához. E közös munkánkhoz a közelmúltban, tehetséges, diplomás kolléganő állt munkába.

Takarmányainkat az UBM-től vásároljuk. Vannak, akik szerint drágábban. Az ár-értékarány vizsgálatainkból viszont egyértelműen kiderül, hogy   ilyen garantált beltartalom mellett, fajlagosan ez az olcsóbb. Emiatt a saját keverőnket is leállítottuk.

Úgy vélem, hogy bizalmi alapú kapcsolatunk nagyvonalú, kölcsönösen előnyös, példaértékű.

tojascsomagolotojascsomagolotojascsomagolo

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Kérjük,jelentkezzen be, hogy hozzászólhasson a bejegyzéshet!