Terem3 Pici

Szarvasmarha Szakmai Nap

A gazálkodásban, kereskedelemben csak a haszon, vagy nyereség reménye mozdít.”  Gróf Széchenyi István, Hitel, 1830.itel, 1830.Hitel

UBM Szarvasmarha Szakmai Nap

Az elmúlt évi sertés (2017. október 5., Herceghalom) és az idei baromfi (2018. május 9., Mórahalom) nagy sikerű szakmai napunk után, a május 23-án, Gárdonyban, a Nautis Hotelben rendezett Szarvasmarha Szakmai Napunkat is élénk érdeklődés kísérte. Megtisztelő módon. Közel 150 partnerünk – cégtulajdonos, ágazatvezető, döntéshozó – fogadta el meghívásunkat.

Ismét időszerű témákat választottunk – szakavatott előadókkal.

Pócza SzabolcsA rendezvény programját levezető Pócza Szabolcs, az UBM kutatás-fejlesztési igazgatója bemutatta a nemzetközi rangú amerikai, kanadai és magyar előadókat és méltatta munkásságukat.

 

 

 

Bustyaházai László köszöntőjében elismerően és köszönettel szólt az UBM Szarvasmarha Szakmai nap iránti megtisztelően nagy érdeklődésről. Emlékeztetett a közösen bejárt útra, amelynek eredményeként a partnergazdaságok jórésze ma az ország kiváló üzemei közé tartoznak; az UBM pedig – teljesítménye alapján – a magyar agrárium elismert, innovatív, partnerbarát vállalatává fejlődött.

Bustyaházai LászlóA fokmérő a partnereink sikere és elégedettsége, hangsúlyozta az UBM Feed Kft. ügyvezető igazgatója, majd a munkatársak szakmai felkészültségét és a partnerekkel közösen folyó gyakorlati takarmányozási munka hatékonyságát emelte ki.

 

 

Helyzetkép

Több jel és tény arra utal, hogy a magyar állattenyésztés túljutott hosszú évekig tartó holtpontján. Az ágazat kibocsájtása, 2010-2017. között, folyó áron több mint 50, változatlan áron 25 százalékkal növekedett. A továbblépést – többek között – nehezíti, hogy a bizonytalansági tényező sokkal nagyobb, mint korában bármikor volt. Megalapozott szakmai vélemények szerint, a honi állattenyésztési vállalkozások ma inkább életképesek, mint versenyképesek.

Az életképesség azt jelenti, hogy a gazdaság hosszú távon is fennmaradhat, ám a tevékenységének bővítéséhez, a növekedéshez nincsenek meg a feltételek. Amennyiben e gazdasági körben az elkövetkező években elmaradnak a technológiai fejlesztések, beruházások, akkor az életképességet jelentő szintet egyre kevesebb vállalkozás éri el.

A versenyképesség olyan komparatív előny következménye, amely extraprofit- és tevékenységbővülést eredményezhet. A szakértők egyöntető véleménye szerint a támogatási rendszer is átalakulásra érett. A jelenlegi a kevésbé kockázatos alapanyag-termelést részesíti előnyben, a magasabb szintű szakmai tudást igénylő állattenyésztési ágazatokba irányuló tőkebefektetést nem serkenti.

Az adózási rendszer sem erősíti az állattenyésztés helyzetét, nem akadályozza meg a megtermelt jövedelem adómentes „kiszivattyúzását”. Átláthatóságot kell teremteni, az adójóváírásokkal pedig a fejlesztéseket, a beruházásokat kell ösztönözni – a hozzáértő, tekintélyes gyakorlati szakemberek szerint. A nemzetközileg versenyképes termékek előállítása érdekében a termelő-, szolgáltató-, kereskedő-, feldolgozó termékpályák szerveződésének elősegítése ugyancsak fontos feladat.

Ma ugyanis nem a termelők és a feldolgozók, hanem a termékpályák versenyeznek. Vagyis az állattenyésztés csakis az élelmiszeriparral együtt lehet versenyképes – vélekednek a szakértők. A piaci boldogulás kulcsa a szakmai hozzáértés, a humán erőforráshoz való hozzáférés. Az egyik fő kihívás világszerte – így itthon is – a termelésbe vonható munkaerő mennyisége és minősége. A munkaerőhiány meghatározó termeléskorlátozó tényező (Európa Bizottság).

A föld, a mezőgazdaság és az állattenyésztés egymásra utaltságának, elemzésénél alapvetően figyelembe kell venni, hogy a föld ára itthon csupán 2016-2017. között kereken ötödével, …. százalékkal drágult.

A tejpiac

A tejtermékek piacán Magyarország nettó importőr élénk külkereskedelem mellett. Alacsony hozzáadott értékű terméket exportálunk (nyerstej) és magas értékűeket importálunk (sajt, gyümölcsjoghurt stb.). Mindezek okán nyilvánvaló, hogy a szakértők az „innovatív termékeket” gyártó hazai feldolgozóipar fejlesztését minden korábbinál jobban sürgetik. A tejszektorban az elmúlt évben „egy kicsit megnyugodtak a kedélyek”, ám – egyes elemzések szerint – az árak tartósan nem maradnak fenn, újra túlkínálati piac alakulhat ki. A tej ára ugyan konszolidálódott, ám a termelés, elsősorban az uniós szinten kiemelkedően magas támogatásoknak köszönhetően vált jövedelmezőbbé. A veszteségeket Brüsszel és a kormány plusztámogatással mérsékelte. A közvetlen állami segítség a tejtermelés összbevételének 25 százalékát tette ki. Ezzel együtt is az uniós átlagárakhoz képest még mindig 10-15 forinttal vagyunk lemaradva.

  1. és 2015. között az Unióban 8, itthon 15 százalékkal nőtt a tejtermelés. A fajtatiszta holseinfríz tehenek laktációs átlagtermelése eléri a 10 ezer kilogrammot. A hullámzások ellenére a tejtermelésünk a nemzetközi élvonalba tartozik. Az üzemek a tejet nagy költséggel állítják elő. Az Európai Bizottság adatai szerint, Magyarországon a termelési költség több mint 18 százalékkal haladta meg az uniós átlagot.

A gondok egyik forrása, hogy a hazai termelői tej fehérje- és a zsírtartalma – az EU tagállamokban tapasztaltakhoz képest – alacsony. A sor vége felé vagyunk. Az átlagos zsírtartalom 3,8-4,4 százalék. E mutatók javítását tenyésztési és takarmányozási oldalról lehet javítani. Ha ez sikerül a termelőknek, akkor a felvásárlási árak is ígéretesebbek lehetnek.

A 2017 januárjában a nyers- és a friss tejre bevezetett áfacsökkentés kedvezően hatott, de ez az intézkedés az értékesített tejnek csupán 16-18 százalékát érintette. Ezt ki kellene terjeszteni az UHT (ultramagas hőmérsékleten kezelt) és ESL (gyakorlatilag a pasztőrözés és az ultrapasztőrözés közötti) tejekre is – vélekednek a szakértők.

Az egy főre jutó éves tejfogyasztásunk 160—165 liter. Ezzel az EU-ban az első harmadban vagyunk, ahol az átlag 250 liter.

Tejpiaci jövőkép

Az Európai Bizottság – a 2017 őszén rendelkezésre álló piaci adatok, illetve saját számításai alapján – elkészítette a mezőgazdasági termékpályák középtávú – a 2017-2030. időszakra vonatkozó –előrejelzését.

Alap megállapítás: az elmúlt évek kifejezetten nehezek voltak. A 2030-ig, a növekvő nemzetközi és Európai Uniós fogyasztói igény mindenképpen erősíti a tejpiacot. Az áringadozások és a kiegyensúlyozatlan piaci állapotok a jövőben is jelentkezhetnek. A magas hozzáadott értékű feldolgozott tejtermékek előállítása (pl. sajt vagy bébitápszer), a fontos feladatok közé tartozik. A tejtermelőket közvetlenül érintheti, hogy Európai Bizottság a környezetvédelmi előírásokat tovább tervezi szigorítani. Lehetséges, hogy a széndioxid-kibocsájtásra adót vetnek ki, illetve piaci eszközt vezethetnek be.

Fehér Károly

Forrás: Magyar Állattenyésztők Lapja, Válogatás a szakértők véleményeiből, Agrárgazdasági Kutató Intézet

 

Elhangzott előadások:

10.00 Köszöntő

  • Bustyaházai László, ügyvezető igazgató, UBM Feed Kft.

 

10.10 CNCPS modell értelmezése, gyakorlati jelentősége

  • Dr Csomai-Galamb Eszter, K+F menedzser, UBM Feed Kft.

 

10.40 Trendek, lehetőségek és technológiai fejlesztések a takarmány-analitikában

  • Ralph Ward, President of Cumberland Valley Analytical Services

 

11.10 Tejelő tehenek vitamin- és ásványi anyag-kiegészítése: realitás, árkérdés

  • Dr. Bill Weiss, Professor of Ohio State University

 

11.40 Vitamin árkrízis: trendek, múlt, jelen és ami még jöhet

  • Pulay Zoltán, beszerzési igazgató, UBM Feed Kft.

 

13.40 Stanton Farms: múlt, jelen, jövő

  • Laurie Stanton, a világhírű kanadai Stanton Farms tulajdonosa

 

14.20 Tejelő tehenészet közgazdasági szemmel

  • Nagy Ádám vezérigazgató, Gödöllői Tangazdaság Zrt.

 

Gyémánt Partnereink:

Nyakas Farm Kft.

Bos Frucht Agrárszövetkezet

Hódagro Zrt.

Körös 2000 Kft.

Köszönet

A kitüntetést Nyakas András (Év Agrárembere, állattenyésztés kategóriában) a Nyakas Farm tulajdonosa köszönte meg. Kiemelte, hogy üzemük sikereinek alapja a csapatmunka, amiben az UBM-mel folyó kölcsönösen előnyös kapcsolatok jelentős szerepet játszanak. Takarmányozási technológiánkat, receptúráinkat az UBM-mel – jelesen a cég kitűnően dolgozó szaktanácsadójával, Mozsár Jánossal – közösen alakítjuk ki, az árérték-arányon vásárolt takarmányaikat, köztük a fehérjeforrásunkat erősítő SoyPremet kitűnő hatásfokkal etetjük – mondta a kitüntetett.

Nyakas AndrásBos_FruchtBill WeissGalamb EszterNagy ÁdámPulay ZoltánRalph WardLaurie StantonteremteremKovács András Péter