BOLD AGRO 18

BOLD AGRO Kft.

Derecske

Kiváló Partnerünk

Az én történetem

„Szükséges a’dologhoz:
 nevelés, tanulás, idomulás.”
  Gróf Széchenyi István
A tudásalapú vállalkozás

Szabó ViktorNévjegy. Dr. SZABÓ Viktor

Édesapjával, Szabó Imrével a Bold Agro Kft. ügyvezetői.

Az Amerikai Egyesült Államokban érettségizett. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen kertészmérnöki, majd vidékfejlesztési agrármérnök diplomát szerzett, PhD tanulmányait követően 2016-ban doktorált.

Felesége, Veronika a cég élelmiszerbiztonsági vezetője, gyermekeik, Alma tízéves, Vince nyolc. Derecskén, a saját telepítésű gyümölcsösültetvényükön élnek.

Az Észak-Alföldön, Derecskén gazdálkodó családi vállalkozás Magyarország egyik leghatékonyabb, száz százalékban magyar tulajdonú, sertéstenyésztő, gyümölcstermesztő és növénytermesztő vállalata. Munkájuk sikerét több rangos kitüntetés is bizonyítja.

 

Dr. SZABÓ Viktor ügyvezetővel FEHÉR Károly beszélgetett.

● Bold Agro. Mit jelent ez a sejtelmesen hangzó cégnév?

– A „bold” angol kifejezés, bővülést, határozottságot és merészséget jelent, az „agro” pedig mezőgazdaságot. Mindazokat az értékeket hordozza tehát, amelyeket Kasz-Coop Kft. néven értünk el az elmúlt években, de Bold Agro Kft-ként viszünk tovább. A folytonos fejlődést, az eredményeinket, a terveinket, a jövőt.

●Ilyen alapokon kérem mutassa be a vállalatukat.

– Az 1990-ben alakult családi vállalatunk 1500 hektár szántón, Derecskén és környékén gazdálkodik. A gyümölcstermesztési üzletágunkban 100 ha almaültetvényen kiváló minőségű almát állítunk elő, majd azt a fogyasztói igényeknek megfelelően tároljuk, csomagoljuk, szállítjuk. Főtevékenységünk a sertéstenyésztés. Mára cégünk egyik legfontosabb értékét a magas szakismeretekkel rendelkező, lelkes és elkötelezett munkatársaink adják, velük közösen fejlesztjük szakmai, szellemi, biológiai, technikai erőforrásainkat. Főként derecskeiek, százharminc állandó, de betakarítás idején ugyanennyi mezőgazdasági idénymunkás dolgozik nálunk.

Tudás alapú gazdaságot építünk, a hatékonyság, az innováció elkötelezettei vagyunk. Ezt az igényt először a céget alapító édesapám, Szabó Imre forgalmazta meg, aki mindig is arra kereste a választ, hogyan csináljuk jobban.

Sertéstenyésztésük mintegy másfél évtizede tette meg kezdő lépéseit. Mostanra hatékony, korszerű, fő üzemágukká fejlődött.

– A 2000-ben vásárolt sertéstelepünk 6-8 éves üzemeltetésének útkereső tapasztalatai után megszületett a döntés: korszerű technológiai és biológiai fejlesztésekkel újraépítjük a sertésüzletágunkat.

Most 2300 kocával dolgozunk és évente kereken 70 ezer hízót állítunk elő.

A stratégiánk két alapelve: hatékonyság és a felelősség.

A hatékonyságbeli törekvéseinket mindenekelőtt a telep teljes rekonstrukcióját követően egy új fajtával, a  DanBreddel (DanAvl) alapoztuk meg.

Stratégiánk másik fő alapeleme a felelősség az egészséges, ízletes sertéshús előállítása iránt, ezért a törvényes minőségi előírások szigorú megtartása jellemzi a termelési folyamatot.

Édesapám hollandiai tanulmányútjának fő tapasztalata, hogy lehet a sertéstartást másként és jobban is csinálni. Ennek alapján, több évvel ezelőtt alakítottuk ki és alkalmazzuk a „Komforthús Programunkat”.

● Amelynek egyik kézzelfogható eredménye a „Kiváló Minőségű Sertéshús” (KMS) védjegy   

   elnyerése.

– Legfontosabb értékmérő számunkra a fogyasztóink, vásárlóink elégedettsége. Emellett e védjegy is munkánk elismerését jelenti, megtisztelő, serkentő hajtóerő. Ez a védjegy garantálja és hangsúlyozza, hogy e termékünk megbízható, GMO-mentes gabonával etetett sertéseinktől származó egyedi, zamatos ízvilágú termék.

Kemény, engedményt nem tűrő munka, de megéri, erkölcsi és anyagi hasznot hoz.

● A sertések takarmányozásában az UBM-mel működnek együtt. Milyen tapasztalatokkal?

– Az UBM-től premixeket, prestartert és malactápszereket vásárolunk, kiváló minőségben. Felkészült, innovatív, korrekt partnerünk. Munkatársaival közösen alakítjuk ki a stratégiát a jövőbeli célok elérésének érdekében, mert egyformán gondolkodunk: örüljünk annak, ami most van, de keressük a lehetőségeket a fejlődés érdekében.

●Kérem, hogy eredményeik, tapasztalataik alapján tegyünk ez kis országos kitekintést. Induljunk ki

  abból, hogy 2017. első félévében a sertésárak – elsősorban a kínai kereslet miatt – rekordszintre  

  emelkedtek, ám országos szintű fejlődésére ezek sem hatottak ösztönzően.

– A sertéshús árát hétről hétre figyelemmel kísérem kollégáimmal együtt, nagyon örülünk, ha emelkedik az ár, és bosszankodunk, ha csökken. A sertéshús európai árára viszont nincs nagy hatásunk, akárcsak az időjárásra, csak alkalmazkodni tudunk hozzá. A sertéságazatban a költségekre vagyunk hatással. Azért tartozunk felelősséggel, hogy a hatékonyságunk növelése érdekében gazdálkodjunk. Sok tényező befolyásolja, például csökken a fajlagos költség, ha javítjuk a telepi mutatószámainkat a költségek mértékének változtatása nélkül.

A fejlesztés létkérdés. Az elmaradó beruházások az ágazat életképességét alapvetően veszélyeztetik. Természetesen vannak európai szinten is versenyképes sertésüzemek, ám olyanok is, amelyeket csak a támogatások tartanak életben.

●Mindezek okán 2017-ben a sertésállomány csökkenését nem sikerült megállítani.

  A sertéskülkereskedelemben nincs elmozdulás, sertésből és sertéshúsból nettó importőrök  

  vagyunk. Akkor mitől függ – ha nem is a megoldás, de – a kibontakozás?

– Magyarországon ideálisak a sertéstartás adottságai. Rajtunk múlik mennyire használjuk ki. Jelenleg nagymennyiségű gabona hagyja el az országot feldolgozatlanul. A sertésállomány növelése csökkenthetné az ezzel járó kockázatot. Amennyiben a sertéslétszám emelkedne, az ágazat a megtermelt gabona ideális felvevőpiaca tudna lenni. Az állatokat pedig hazai feldolgozók segítségével, hazai fogyasztóknak lehetne értékesíteni. A megtermelt jövedelemből itthon valósulnának meg beruházások, hazai munkahelyeket teremtve. Érdemes megemlíteni, hogy sokkal egyszerűbb a jelenlegi piaci körülmények között gabonatermeléssel foglalkozni és a kereskedőknek értékesíteni, mint minden nap az állatokkal foglalkozni.

Több embertől, köztük édesapámtól is hallottam már azt a filozófiát, hogy a sertéstenyésztésben sikerhez négy tényező szükséges: technológia, genetika, munkaerő, szerencse. Az első két tényezőt megvalósítottuk. A sikerben a szerencse körülbelül 10%, és minél magasabb színvonalon termel egy telep, annál nagyobb a jelentősége a munkaerőnek, a menedzsmentnek, szerintem 30-50%.

A humán erőforrásukról, dolgozóikról való sokoldalú gondoskodás, figyelem sikereik alapja. A

   belső PR egyik alapelve szerint: nem tudod megtakarítani munkatársaid megnyerésének fáradságos    munkáját. Egyetért ezzel a nézettel?

– Az elmúlt években a jelszó a munkahelyteremtés volt. Manapság mindenhonnan azt lehet hallani, hogy munkaerőhiány van. Három évvel ezelőtt nagyon tudatosan kezdtünk el foglalkozni a munkaerővel. Vállalati kultúrafejlesztés keretében első lépésként felmértük mi a helyzet nálunk.  Többoldalas kérdőívet töltött ki minden munkatársunk anonim módon, munkacsoportokra bontva. Szakemberek segítségével elemeztük a válaszokat és megállapítottuk, hogy mely munkaterületen, hol vannak a legnagyobb elmaradások a munkatársaink elvárásaihoz képest. A bevonás, támogatás, visszajelzés minden csoportban szinte a mélyponton volt. Azóta tudatosan fejlesztjük ezeket a hiányosságokat. Tréningek, mélyfúrások, coachingok tucatjai zajlottak le a szervezeten belül. Mára az eredmény érezhető. Bár nem vagyunk készen (talán sose leszünk), de közösen dolgozunk azon, hogy a munkavállalóink szeressenek itt dolgozni, ne csak a fizetés motiválja őket.

●Példaértékű közösségi szerepvállalásuk igen kiterjedt és jelentős.

– Természetesnek tartjuk, hogy közvetlen környezetünk és a környékbeli települések közösségének életében ott vagyunk, segítjük, támogatjuk törekvéseiket. Támogatjuk a helyi közösségeket, a hagyományőrző farsangi bálokat és aratónapokat, a gyermekművészeti csoportokat, a jótékonysági rendezvényeket és a sportot. Mindazokat az eseményeket, amelyeket az emberek fontosnak tartanak, ahol művelődnek, szórakoznak, jól érzik magukat.

Mindezek mellett a fiatalok szakmai művelődését is segítik.

– A fiatal agrárértelmiséggel – akár úgy is mint jövendő munkatársaikkal – keressük a kapcsolatot. a Debreceni Egyetemről minden évben több hallgató jelentkezik hozzánk gyakorlatra, újabban duális képzésre. Egyetemi és PhD hallgatók kutatásához biztosítunk gyakorlati terepet. Magam is megtapasztaltam, milyen meghatározó a gyakorlati képzés színvonala.