2013aug20 Nemzeti Unnep 1732591 1298 Kiem

Szent István napja. A kenyér ünnepe Augusztus 20.

Szent István napját

Mária Terézia 1774-ben országos ünneppé nyilvánította. Első alkalommal 1818-ben rendeztek ünnepélyes körmenetet, Szent István jobbjának a tiszteletére.2016augusztus200_0-555-gongradio_hu_-770x470

E napon első királyunk emléke és fennmaradásunkat szolgáló alkotása előtt tisztelgünk.

A türk eredetű Vajk néven 969 körül született (pontos adat nincs) és 1038-ban halt meg.

„Isten kegyelméből” 1001-ben koronázzák Magyarország királyává.

A magyar törzsek szövetségéből alakult fejedelemséget, egységes keresztény álammá szervezte. Ez az államalakulat később az egész Kárpát-medencére kiterjedt és a 20. századig változatlan formában fennmaradt.

Az új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket fegyveres és békés úton hódoltatta, az ellene irányuló támadásokat korának modern nehézlovas elit hadseregével leverte.

A legenda utal egy ellene irányuló, sikertelen udvari merényletre.

Törvényeit német mintára, de a sajátos magyar viszonyok figyelembevételével alkotta.

Az ezeréves magyar törvénytár az ő törvényeivel kezdődik.

Az államszervezettel párhuzamosan formálta a keresztény egyházat.

Uralkodását a Kárpát-medence egysége megteremtésének, illetve a kereszténység elterjesztésének szentelte, szomszédaival alapvetően békére törekvő politikával.

Megváltoztatta az öröklés szabályait. Védte a magántulajdont, az özvegyek és árvák érdekeit. Megkezdte a pénzverést (a korábbi állatpénz, a tinó helyett az ezüstdénár lett a fő forgalmi pénz).  Területi alapra helyezte az igazgatást. Ezzel elérte a nomád népek letelepedését. Fő megélhetési forrás a földművelés, ami egyben jelentős életmódváltást is jelentett. A földek nagyrésze királyi birtok, amelyekből adományokat és tisztségeket (ispánságokat) juttatott.

A világhatalom középpontjává Székesfehérvárt, egyházi központtá Esztergomot tette.

Egész életében Magyarország megerősödésén fáradozott. Erős országot hagyott az utókorra.

VII. Gergely pápa szentté avatta.

Augusztus huszadika a kenyér ünnepe is

Egyes vidékeken ekkor rendezték az aratási felvonulást. Galgamácsán (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) a két világháború közötti időben 7-8 leány vitte a kalászokból font koszorút, őket követték lovaskocsin a többiek. A templomhoz vonultak, ahol imával adtak hálát, hogy az aratási munkákat befejezték.

Az István napi szép idő Drávaszögben jó gyümölcstermést jelez. A beregi Tiszaháton úgy tartották, hogy a gólyák e napon szállnak el.

kenyer_0A kenyér az idők folyamán legfontosabb élelmiszerünkké nemesedett és értelmezésében az összes „szükségletünket” fejezi ki és népi hagyományainkban méltó helyet foglal el.

Egykor a Gömör- és Kishont megyei református Szuhafőn az aratás befejezésekor a falu legszegényebb családjának egy nagy kenyeret sütöttek. Hozzá a lisztet házról, házra járva gyűjtötték össze.

A kenyér segít a bajba jutottakon, közösséget kovácsol, az összetartozást, a kultúránkat idézi.

A pásztoroknál szigorú étkezési rend uralkodott. A kenyeret a számadó juhász szegte, ő tudta, hogy kinek mennyi jár! A halasi regula szerint három embernek egy hétre, négy kétkilós kenyér jutott. Nem is híztak meg tőle…

Nyelvünkben – állítólag – 150 kenyérrel kapcsolatos mondás van.

A szép népi mondások sora is kötődik a kenyerünkhöz. Gondoljunk a kenyérrel és sóval való vendégfogadásra, a kenyértörésre, a megette a kenyere javát, ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel jelentésére.

A család megélhetését biztosító kenyérkereső szónak mély érzelmi tartalma van.

Érdekességek a kenyérről                                                

● Európa legjelentősebb társadalmi átrendeződése is a kenyérrel indult. 1789-ben a párizsiak a kenyérárak drasztikus emelése ellen tüntettek. A felháborodott tömeg megrohamozta a Bastille-t és kezdődött a francia forradalom.

● 1784-ben Mechwart András feltalálta a róla elnevezett hengermalmot, ami forradalmasította az őrlési technológiát.

● Kenyerünk tiszteletét jelzi, hogy bűnnek számított rálépni, eldobni, ha leesett a földre, azonnal rá kellett fújni és meg kellett csókolni.

● A néphit szerint az új háza vitt kenyér a jólétet biztosítja.

A karácsonyi vacsorán fogyasztott kenyér a jövő évi gazdagságot, a termékenységet szimbolizálta.

● Teremhet kenyérnek való bokorban, a földben. Ilyen a braziliai indiánok különleges eledele a manióka gumóból készült „beizsü” nevű lepény.

● Először, időszámításunk előtt 3 ezer évvel az egyiptomiak sütöttek kenyeret.

Az ókori görögöknek 70 féle kenyerük volt.

F.K.