Takarmánypiac, földügyek

Jelentősen drágult a takarmány

Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint szemestermény-piacon 2018. január-szeptember hónapok között a gabona átlagára – 2017 azonos időszakához képest – 10,2 százalékkal drágult. A búza esetében 11 százalék, az árpa tekintetében igencsak jelentős, 19,3 százalék, a takarmánykukorica vonatkozásában pedig 8,3 százalék volt az áremelkedés. Szeptemberben – az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva – a következő árakat jegyezték: búza: 2018 év 52800 Ft, 2017 év 45200 Ft, árukukorica (morzsolt): 2018 év 44400 Ft, 2017 év 42700 Ft; árpa: 2018 év 48000 Ft, 2017 év 37900 Ft.

Lendületesen nő az Unió fehérjenövény termesztése

takarmanypiac-290x218Európában jelentős a növényi fehérjék iránti kereslet. Ez a 2016-2017-es időszakban mintegy 27 millió tonna nyersfehérjének felelt meg. Az EU önellátási aránya azonban nagyban a fehérjeforrástól függ. Az EU évente mintegy 17 millió tonna nyersfehérjét importál, amelyből 13 millió tonna szójaalapú. Pozitív tendencia, hogy az EU szója termesztési területe az EU-ban a 2013-as KAP-reform óta megduplázódott és mára megközelítőleg egymillió hektárt tesz ki. A hüvelyesek – a borsó, lóbab, lencse, csicseriborsó – esetében 2013 óta majdnem megháromszorozódott a termelés – derül ki az Európai Bizottság uniós növényifehérje-termelés fejlesztésének kilátásait összegző jelentéséről.

A kiadványan több olyan meglévő szakpolitikai eszközt és új javaslatot ismertetnek, amelyek hozzájárulhatnak a fehérjenövényekben rejlő gazdasági- és környezeti potenciál kibontakoztatásához. A Bizottság javaslata szerint a fehérjenövényeket termesztő mezőgazdasági termelőket – a KAP keretében – a nemzeti stratégiai tervekbe való bevonással lehetne ösztönözni.

Cél a versenyképesség növelése. Többek között az uniós és tagállami kutatási programokból származó pénzekből, valamint a Horizont Európa program 2021-től, hét éven át érvényes költségvetésének megkétszerezése révén. Feladat, többek között: a növényi fehérje gazdálkodás környezettudatos fejlesztése, az átláthatóság javítása, a fehérjenövények táplálkozásélettani előnyeinek bemutatása, népszerűsítése.

Forrás: Európai Bizottság

 

Változik a Földtörvény

A közelmúltban tárgyalt földtörvényt módosító javaslatcsomaggal kapcsolatban sok volt a találgatás. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara sajtótájékoztatón ismertette a terveket.

A hírek ellenére a vásárlásoknál fellebbezési javaslatra lesz lehetőség. A földbizottságként eljáró kamara ajánlást ad, amelyet a kormányhivatal felülbírálhat. Ezen túl bírósághoz is lehet fordulni a kormányhivatal döntésével szemben. A bíróság nem változtathatja meg a szakmai döntést, ám új eljárásra kötelezheti a résztvevőket.

Hatósági ár sem lesz: a földbizottságnak mostantól csupán azt kell vizsgálnia, hogy a földnek az ügylet szerinti ellenértéke, alapos indok nélkül jelentősen eltér-e a helyben szokásos piaci értéktől?

A vételárat a helyi viszonyok alapján kell vizsgálnia.

A cél továbbra is, hogy földet a helyben lakó gazdák vásárolhassanak. Az „érzékeny területeken”, ahol komoly harc folyik egy-egy területért ott gazdálkodók kerülhessenek előnybe és ne „panorámás kertek” alakuljanak ki szőlőbirtokok helyett.

foldberlet

A legjobb szántóért hektáronként 3,2 millió forintot is fizettek

Az állami földértékesítés lezárása után, a földpiacon: 2017-ben visszatért a normál ügymenet: a forgalom visszaesett a 2015 évi szintre, de az áremelkedés sem az adásvételek, sem a bérlet esetében nem állt meg.

A 2016. évi Földet a gazdáknak program lezárása után 2017-ben harmadával, a 2015-ös szintre esett vissza a mező- és erdőgazdasági földek adás-vétele. Összesen 73 ezer hektár cserélt gazdát – közölte az éves forgalmat összegző jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal. Mivel azonban az állami értékesítés helyenként alaposan fölverte a termőföld árakat (a megelőző két évben előbb 10, majd 22 százalékos volt a drágulás), ezért a tavalyi forgalmi érték az átlagosan 5,6 százalékos áremelkedés után már jelentős, 38 százalékos ugrást mutat a 2015. évi értékhez képest.

A szántóföld régiók közötti ára, illetve régión belüli – sokszor minőségi kategóriák szerinti kilengésekkel ugyan, de – átlagosan 3,7 százalékkal emelkedett. Az országos hektáronkénti átlagár 1 350 600 forint volt. Tavaly továbbra is a szántó volt a legtöbb adásvétel tárgya.

A földforgalom változatlanul az alföldi megyékben a legélénkebb.

A 2016-os rekordhoz képest a megyékben számottevően csökkent a forgalom. A legtöbb termőföldet, 8400 hektárt – amiből 5500 volt szántó – Bács-Kiskunban értékesítették.

A szántók ára régiónként meglehetősen eltérő. A drágulás a Dél-Alföldön volt a legnagyobb, 9,6 százalékos. Ezt követte a Dél-Dunántúl 8,6 százalékos átlaga.

szántó átlagára a Közép-Dunántúlon stagnált, Közép-Magyarországon viszont már 1,8 százalékos áresést, míg a Nyugat-Dunántúlon 13 százalékos csökkenést mért az árakban a KSH.

 termofold

Jóval többet kell fizetni a földbérletért is

A 2016-os gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint a Magyarországon művelt mező- és erdőgazdasági földek 42 százalékát bérleményként használják. Az egyes művelési ágak között a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (55 százalék). Az átlagos bérleti díjak emelkedése nagyon sok gazdálkodó számára érdemben befolyásolja a tevékenység jövedelmezőségi kilátásait. 2017-ben, országosan az egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 52 300 forint volt. A szántó éves bérleti díja régóta Hajdú-Biharban és Tolnában a legmagasabb.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal