Érdekes, innovatív

Klóndilemmák

A közvélemény a humán terápiás célokra történő klónozást (szervátültetés, súlyos betegségek kezelése) inkább támogatja, viszont élesen elutasítja a reproduktív klónozást (a genetikailag hasonló egyedek előállítását) – véli három magyar kutató: Bánáti Diána, Mészáros Zsuzsanna és Szabó Erzsébet.

Az állati szervezetek és az ember klónozásának megítélésével számos publikáció foglalkozik, ám az állatok élelmezési célú klónozásának megítélését egyelőre kevés kutatás vizsgálja. Ezt a hiányt pótolták a kutatók az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklapban megjelent felmérésükkel (a tanulmány Állatok élelmezési célú klónozásának megítélése Magyarországon címmel jelent meg).

A következtetés: egyértelmű, a fogyasztók ugyan megosztottak a klónozással kapcsolatos kérdésben, ám az állatok élelmezési célú klónozásának megítélésében viszont összességében elutasító a válaszuk.

klón

véleményvezetőnek tekinthető szakmai kör (állattenyésztési szakemberek) ugyan elfogadja a klónozást, de elméleti alapjuk (pl. a klónozás és a genetikai módosítás közötti különbség) esetenként hiányos. A klónozás társadalmi elfogadását a hagyományos etika nehezíti.

A független laboratóriumokat működtető WESSLING Hungary Kft. által szerkesztett és kiadott tudományos lapban megjelent felmérés eredményei számos szignifikáns különbséget mutattak a megkérdezettek képzettsége (szakirányú végzettség), az ismeret szintje és a téma iránti érdeklődése szerint is.

A klónozás jogi háttere

A szabályozás kidolgozását jelentősen nehezítette, hogy a téma túlmutat az élelmiszer-biztonsági aggodalmakon; figyelembe kell venni, azállatjóléti, az etikai szempontokat és a fogyasztói megítéléseket.

Nehézséget okoz az is, hogy a klónozást nyomon követő és az ezen alapuló jelölésre nem áll rendelkezésre megfelelő technológia.

Mit gondolnak a klónozásról Európában?

A közerkölcs alapjain álló szabályozás a tagállamok előjoga.

A fogyasztói felmérések bizonysága szerint az európai közvélemény ismeri a klónozás fogalmát (az Európai Unióban a megkérdezettek 80%-a helyes fogalmat társított hozzá feleletválasztós kérdésben). A klónozás jellemzőiről és alkalmazásáról szóló ismeret viszont meglehetősen szegényes.

Forrás: laboratorium.hu

 

Magyar állatorvosok a nemzetközi élvonalban

Az antibiotikum-felhasználás csökkentése

 Az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok a humán és az állategészségügyben világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek. Az antibiotikumok szakszerűtlen használata miatt kialakuló ellenálló kórokozók néhány évtizeden belül világszerte több ember halálát okozhatják, mint a rák – állítják.

A baktériumok, valamint a legkisebb baktériumok, az úgynevezett mikoplazmák elleni védekezés lehetőségeit a Magyar Tudományos Akadémia egyik Lendület kutatócsoportja vizsgálja.

Dr. Gyuranecz Miklós állatorvos vezette csapat – az alapkutatások mellett – több diag­nosztikai eljárást is kifejlesztett. A kutatócsoport a világon azon kevesek egyike, amely például a szarvasmarháknál légzőszervi, ízületi és tőgygyulladást okozó mikoplazma kimutatására képes.

aoti_Lendulet_Zoonotikus_bakteriologia_es_mycoplasmatologia_temacsoport_Gyuranecz_Miklos_tudomanyos_fomunkatars_2

Megpróbálják felderíteni a betegség kiváltásáért felelős mikoplazmagéneket. Olyan diagnosztikai teszteket igyekeznek kidolgozni, amelyekkel pontosan meghatározható egy adott baktérium megbetegítő, illetve antibiotikumoknak ellenálló képessége.

Kutatásaik eredményeként – az eddig időigényes eljárással szembe – már léteznek olyan molekuláris gyorstesztek, amelyek alkalmasak arra, hogy a levett mintából kivont DNS-ből, nyolc órán belül meg tudják határozni az adott törzs antibiotikum-érzékenységi profilját.

Az általuk is képviselt „one world – one health”, vagyis „egy föld – egy egészség” szemlélet, amely szerint a humán és állategészségügy nem választható el egymástól, világszerte egyre nagyobb teret hódít.

Forrás: Magyar Idők

 

 Az okos és az okosító beruházás

 Mesterséges intelligencia

 A cégvezetők ötven százaléka statisztikák nélkül vezeti vállalkozását. Ez olyan, mintha műszerfal nélkül kellene irányítani az autónkat – magyarázta Jagodics Tamás, a Cégmenedzser Kftügyvezetője.

lead_800x450

Ez a fajta adatnélküliség, a valós piaci igények és a piaci helyzet – beleértve a konkurencia –ismeretének hiánya is belejátszik abba, hogy a “startupok és új ötletek 80 százaléka megbukik”. Ugyanis rossz feltételezések mentén indulnak el.

A hagyományos piackutatás eszközei már nem nagyon működnek.

 

Dolgok internete (IoT)

A dolgok internete-alapját a szenzorok és az okos szoftverek alkotják majd, melyek egymással kommunikálnak és akár emberi input nélkül is képesek döntéseket hozni.

A davosi Világgazdasági Fórum tanulmánya szerint az automatizálás rengeteg munkahelyet tesz feleslegessé, de még többet hoz létre. Csak fel kell készülni azok betöltésére.

Okosítás vagy okos beruházás?

Mi a különbség a kettő között? Okosítás az, amikor egy nem digitális termelési vagy üzleti folyamatot ellátnak egy szenzorral vagy valamilyen digitális adatfelvevő egységgel, s attól egy kicsit – úgyszólván – megokosodik a folyamat, mert mérhető adatok keletkeznek. Az agráriumban ilyen módszer, amikor egy ültetvényre csapadék- és napsütés érzékelőt, vagy digitális vízadagolót helyeznek.

Az okos beruházás az, amikor a termelés alapjaiban okos. Ennek leginkább a vertikális farmok felelnek meg, ahol beltérben, gépileg szabályozott vízcsepegtetéssel és világítással termesztenek élelmiszernövényeket.

maxresdefault_m

A hazai környezet inkább az előbbinek kedvez.

A teljes okosítás sokszor több részfeltétel megváltoztatását is jelenti. Külföldön már vannak például eperszedő robotok, amelyekben az alakfelismerő szoftverek állapítják meg, hogy hol a gyümölcs. Ehhez is módosítani kell egy-két dolgot: a talaj felett elhelyezni egy újabb szintet, ahova hullik a gyümölcs (a porból nem tudja felszedni a gép) és megfelelő szélességű ösvényt biztosítani, hogy elférjen a robot.

A cél a minőség javírása és nyomában a hatékonyság, a profit növelése.

Forrás: Piac&Profit

 

Drónszabályozás

A pilóta nélküli járművek száma a világon 6-7 éven belül 10 millióra emelkedhet, Magyarországon 2020-ra a drónos repülések száma elérheti a 30 ezret. Ezért is kezdeményezte a HungaroControl egy szakmai konferencia összehívását.

A világ vezető államai 60 milliárd dollárt fektetnek az iparágba.

A honvédség és a rendőrség mellett olyan magyar vállalatok is érdeklődnek a technológia iránt, mint a Magyar Posta.

pizza_dron

Szakmai vélemények szerint a jövő azoké az egymással kommunikáló, egymás mozgására reagáló eszközöké, amelyek képesek emberi beavatkozás nélkül is működni. Ezzel kapcsolatban Magyarországon jelentős tudás halmozódott fel. Együtt kell dolgozni azért, hogy a szabályozás támogassa a drónok innovációját, de ne jelentsen veszélyt a légiforgalom biztonságára.

Forrás: Magyar Távirati Iroda

 

Arezol a csodaszer?

Vesztésre állunk a klímaváltozás elleni küzdelemben, amit a legújabb aggasztó adatok is bizonyítanak.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy természetes módon már nem állítható meg a globális felmelegedés, ehhez valamilyen emberi beavatkozásra lesz szükség. A Harvard kutatói most egy ötlettel álltak elő, ami az eddigi megoldásokhoz képest még viszonylag olcsó is lenne.

Az elképzelés szerint a légkörbe befecskendezett aeroszol részecskéi képesek lennének visszaverni a napsugárzásak egy részét, ezzel csökkentve a felmelegedés hatását.

Gernot Wagner, a Harvard kutatója szerint a tanulmány nem azt állítja, hogy ez lehet az egyetlen jó megoldás, csupán arra világít rá, hogy mérnöki szempontból elképzelhető egy ilyen program elindítása. Ha beindulna a program, az még aránylag olcsó is lenne, éves szinten nagyjából

2-2,5 milliárd dollárt kellene rákölteni az első 15 évben.

Forrás: Environmental Rescarch

 

BRUTÁLIS! Az állatok 60 százalékát tüntette el az ember

A WWF a közeli napokban közzé tett tanulmánya szerint az elmúlt 50 évben az emberiség az állatok 60 százalékát tüntette el bolygónkról.

A jelentést közel 60 természettudós segítségével készítették, és arra jutottak, hogy 1970-óta az emlősök, halak és hüllők 60 százaléka tűnt el a Földről. Ebben jelentős szerepe volt a növekvő élelmiszer-és nyersanyagfogyasztásnak.

A WWF tudományos igazgatója szerint, ha az emberek tűntek volna el ilyen mértékben a Földről, akkor egész Észak és Dél-Amerika, Afrika, Európa, Kína és Óceánia lakossága eltűnt volna.

A bolygón elindult a hatodik kihalási hullám, de ez az első olyan eset, amit egy élőlény, vagyis az ember indított el.

Az idézett kutatásban 16704 emlős, madár, hal, hüllő és kétéltű populáció életét követték nyomon. Arra jutottak, hogy 1970 és 2014 között az átlagos egyedszám visszaesése 60 százalékos volt. A vadon élő állatok számának a visszaesését főként a természetes élőhelyeik pusztítása okozza. A legtöbb esetben mezőgazdasági terület lett a helyükön.

Az élelemként történő felhasználás miatt 300 emlősfaj halt ki. Jelentős gondok forrása még a túlhalászat, a vegyi szennyezések és a megbetegedések is.

A legjobban megviselt terület azonban a vizek élővilága. Itt – a gátak szaporodása és a mezőgazdaságban felhasznált víz mértéke miatt – ugyanis 83 százalékos visszaesés tapasztalható.

ÉBRESZTŐ!

Forrás: noizz.hu