Érdekes, innovatív

 

Hihetetlen: kicsíráztak a Holdra szállított magvak

Korábban vittek már növényeket a Nemzetközi Űrállomásra, de a Holdra még soha.

Kihajtottak az első magok a Holdon a kínai Csang’o-4 űrmisszón, nyilatkozta a Kínai Nemzeti Űrügynökség. Ez az első alkalom, hogy bármilyen biológiai anyag nőtt a Holdon és ez jelentős lépés a hosszú távú űrkutatásban – írja a BBC.kicsíráztak a holdra szállított magok

A Csang’o-4-et december 8-án indították útjára Kínából, majd január 3-án landolt a Hold Földről sosem látható oldalán. Ez az első misszió, amely a Hold sötét oldalának felfedezésére indult.

A mostani siker tapasztalatai pedig akár egy későbbi Mars-expedíció során is felhasználható lehet, hiszen oda körülbelül két és fél év lenne az út.

A kínai űrszonda földet és többféle magot is vitt magával: gyapotot, krumplit, élesztőgombát és muslicapetét is. A növények egy zárt tartályban vannak az űrszonda fedélzetén. A cél egy mini bioszféra azaz egy mesterséges, önfenntartó környezeté kialakítása.

Kiskert az Antarktiszon

kísérlet az antarktiszon

A Német Űrközpont Antarktiszon élő kutatói egy 13 négyzetméteres konténerbe különböző zöldségféléket vetettek.  Modellezték az űrbéli növénytermesztést.

Az eredmény: közel egy év alatt 115 kiló salátát, 67 kiló uborkát, 46 kiló paradicsomot, több kiló karalábét, zöldfűszert és hónapos retket takarítottak be.

Mindezt hagyományos talaj, növényvédőszerek és napfény nélkül!

Fékezhetik-e pókok egy búzabetegség terjedését?

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont kutatói elsőként mutatták ki, hogy ehhez elég a ragadozó ízeltlábúak puszta jelenléte.

pókok a búzabetegség terjedéséértA szipókás rovarok közül számos veszélyes mezőgazdasági kártevő kerül ki. Közülük kiemelten jelentősek a levéltetvek és a kabócák, amelyek tömeges megjelenésükkel nemcsak a növényi nedvek szívogatásával okoznak károkat, hanem hatványozottan azzal, hogy számos növényi betegség kórokozóit képesek átvinni növényről növényre – ezen kórokozóknak az úgynevezett vektorai.

A Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent cikkükben az MTA ATK kutatói arról számoltak be, hogy a pókok nemcsak a kabócák elfogyasztásával akaszthatják meg a vírus terjedését, hanem akár puszta jelenlétük, a tőlük való „félelem” is oly módon befolyásolhatja a kabócák táplálkozási viselkedését, hogy az ne kedvezzen a vírus terjedésének. A ragadozó jelenléte keltette félelem fontos ökológiai hatása ha nem is közismert, de ismert jelenség.

Kísérletsorozatukban a kutatók az országban egyedül alkalmazott elektropenetrográfiás méréssel azt tudták kimutatni, hogy a levél mélyében zajló (vagyis közönséges megfigyeléssel nem vizsgálható) szívó táplálkozás mely fázisai jelennek meg pók jelenlétében és anélkül. Eredményeik alapján a kabócák, ha

pókot érzékeltek a közelükben, gyakorta el sem érték a táplálkozás végső fázisát jelentő háncsszöveti szívogatást, vagyis azt a fázist, amelyben a vírus átadása és felvétele lehetséges lenne. Ezen túl a pókok hatására összességében is ritkábban, késleltetve került sor táplálkozásukra.

A kabócák viselkedésének specifikus megváltozása alapján a pókok vírusterjedést korlátozó szerepe valószínűsíthető.

Életre kel a csernobili halálzóna

csernobilBár emberek még mindig alig élnek az 1986-os katasztrófa óta lezárt csernobili zónában, a közelmúltban megjelent a vadvilág. Most tanulmány készült arról, mennyire sikerült a természetnek visszavennie az egykor radioaktív területet.

A Food Webs tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból is kiderül: a természet életteret nyer.

A Georgiai Egyetem kutatói a környék dögevőit fotós csapdákkal vizsgálják: pontytetemekkel csalogatják a dögevőket a folyópartokra, majd felvételeket készítenek róluk.

A kameráknak sikerült 15 különböző gerincest lencsevégre kapni: a 10 emlős- és 5 madárfajt. Három egérfaj, mosómedve, farkasok, amerikai nyérc és vidra is körbenézett a pontyoknál. A madarak közül baglyok, szajkók, szarkák és rétisasok érkeztek.

A kutatók szerint ez azért különösen izgalmas, mert a környéken még nem láttak ilyen sok példányt ezekből az állatokból.

Az azonban már korábban is egyértelmű volt, hogy a csernobili zónán belül nem állt meg az élet: egy 2015-ös tanulmány számolt be arról, hogy a környéken bőven élnek szarvasok, gímszarvasok, vaddisznók és farkasok is. A mostani kutatás azonban csak dögevőkre koncentrált, a kutatók örömmel nyugtázták, hogy a kitett csaliállatok 98 százalékát elvitték az éhes gerincesek.

A tudósok felhívják a figyelmet: az erős, egészséges dögevők arra utalnak, hogy a zónában egy jól működő ökoszisztéma található és hogy a természet – legalább is úgy tűnik – teljesen visszavette a katasztrófa sújtotta vidéket.

Pandadiplomácia

Óriáspandák Dél-KoreábanA kínai kormánynak nem titkolt célja az, hogy bőkezűen nyújtott hitelekkel édesgessen magához országokat az Új Selyemút projekt keretében. A diplomáciai kapcsolatok igazán szorosra fonásához ennél sokkal szimbolikusabb ajándékot használnak. Az óriáspanda Kína ikonikus állata, amit csak a kiválasztottak kaphatnak meg – persze, busás áron.

A kínai uralkodók már a hetedik században előszeretettel ajándékoztak pandamedvéket és ez a hagyomány azóta is él. igaz, kisebb kihagyásokkal. Mao Oroszországnak és Észak-Koreának küldött pandákat a hidegháború idején, míg az Egyesült Államok azután kapott kettőt, hogy Nixon 1972-ben Kínába látogatott.

Az ázsiai ország vezetői leszoktak arról, hogy csak úgy elajándékozzák a pandáikat, így megszületett a pandakölcsönzés intézménye. Az 1980-as évektől kezdve havonta 50 ezer dollárt kérnek állatonként, ráadásul minden pandakölyök is a kínai állam tulajdona marad.

Szemelvények: F.K.

Forrás: Reggel, Haszon

Kínai Nemzeti Hírügynökség

BBC

                                Privátbankár.hu

                                Faktor

                                                                                                                                              Food Webs

                                                                                                                                              Natura Stientific Report

                                                                                                                                              Food Webs

                                                                                                                                              Jet Populsion Labrotory S.A.

                                                                                                                                              mta.hu

                                                                              

INFLUENZA-ELLENÁLLÓ GÉNSZERKESZTETT CSIRKE?

 White henAz Edinburgh-i Egyetem tudósai olyan génszerkesztett csirke létrehozásán dolgoznak, amely teljesen ellenálló az influenzával szemben. Így akarják megállítani a következő nagy emberi influenzajárványt. Az egyik fő kérdés: hogyan fogadja mindezt a szakmai közvélemény és a nagyközönség?

Az első génszerkesztett csibe idén kel ki az egyetem Roslin Intézetében – mondta el a Reutersnek Wendy Barclay virológus, a projekt egyik vezetője. A szárnyasok DNS-ét a molekuláris ollónak nevezett CRISPR technológiával módosították, eltávolították egyes részeit annak a fehérjének, amelyik szoros kapcsolatban van a vírussal, ezzel teljesen rezisztenssé tették az állatokat.

Az elképzelés az, hogy a vírusnak ellenálló szárnyasállománnyal “ütközőzónát” hoznak létre a vadon élő madarak és az emberek között – írja az MTI.

Járványügyi szakértők az egyik legnagyobb veszélynek az emberi influenzajárványt tartják. Az utolsó nagy, 2009-10-es H1N1-kitörés világszerte mintegy félmillió áldozatot követelt. Az 1918-as spanyolnátha 50 millió ember életébe került.

Legnagyobb félelem az, hogy a vírus egy halálos törzse a vadon élő madarakról a háziszárnyasok közvetítésével az emberre is képes lesz átterjedni, majd olyan mutációt létrehozni, amely cseppfertőzéssel könnyen terjed emberről emberre.

Ugyanez a kutatócsoport a Nature tudományos lap egy 2016-os számában tette közzé, hogy talált egy gént – ANP32 – a csirkében, amely az influenzafertőzést lehetővé tevő fehérje működését irányítja.

Laboratóriumi tesztekben olyan sejteket használtak, amelyekből hiányzott a gén és azt találták, hogy nem lehet őket influenzával fertőzni.

Barclay elmondása szerint úgy szerkesztik az “influenzabiztos” csirke DNS-ét, hogy a szóban forgó fehérjének csak egy részét változtatják meg, a csirke többi génje pontosan ugyanaz marad, mint előtte.

Azonosítottuk, mi a legkisebb változtatás, amellyel meg lehet állítani a vírust – mondta a kutató.

A Roslin Intézetben alkották meg Dolly bárányt, a világ első klónozott állatát. Vírusrezisztens sertéseket is létrehoztak.

Forrás: Edinburgi Egyetem

Nature tudományos szaklap

 

Jogos a félelem 

HORMONRENDSZERT ROMBOLÓ VEGYI ANYAGOK A NÖÉNYVÉDELEMBEN

növényvédelemAz emberi szervezet, ezen belül a belső elválasztású endokrin mirigyek működését egyes romboló hatású kemikáliák, egyebek között növényvédőszer-hatóanyagok károsíthatják.

Az endokrinrendszer, belső elválasztású mirigyek: tobozmirigy; agyalapi mirigy; pajzsmirigy és mellékpajzsmirigyek; csecsemőmirigy; mellékvesék; hasnyálmirigy; petefészkek; herék.

A kémiai biztonsággal foglalkozó nemzetközi szervezet (IPCS/WHO) meghatározása szerint „Egy endokrinromboló hatású anyag a szervezetbe kerülve megváltoztathatja az endokrinrendszer működését káros hatásaival, legyen az egy addig kifogástalanul működő szervezet, vagy annak utódai, vagy akár a populációból származó utódok egy része”.

Az emberi szervezet működéséért, a külső és a belső környezethez való alkalmazkodásért három, egymással szoros kapcsolatban levő rendszer felelős:

• idegrendszer – ingerületátvivő anyagokkal szabályozza a központi idegrendszer és a periférikus

szervek között megvalósuló reflexkapcsolatokat;

• endokrinrendszer – a belső elválasztású mirigyek által termelt hormonokat tevékenysége során

fejti ki;

• immunrendszer – védelmet biztosít a szervezet számára a külső környezetből, valamint a belső

szervezetből érkező káros behatások ellen.

 

Endokrinromboló hatású növényvédő szerek

A növényvédőszer-hatóanyagok endokrinromboló hatása, illetve ennek veszélyei egyre jelentősebb mértékben kerülnek előtérbe a növényvédőszer-hatóanyagok engedélyezése vagy felülvizsgálata során.

A növényvédőszer-hatóanyagok visszavonásának okai között jelentős szerepet játszik az egyes hatóanyagok endokrinromboló hatásának feltételezése vagy bizonyítása.

Csak példaképp említhetőek meg a ma már egyértelműen bizonyított klórozott hidrogénvegyületek – pl. a DDT vagy HCH – endokrinromboló hatásai. Ezeket az anyagokat már a múlt század hatvanas éveiben kivonták a forgalomból az emberi szervezetet súlyosan károsító tulajdonságaik miatt. Az endokrinrendszerre kiváltott hatás meglétének bizonyítása miatt azóta nagyszámú gombaölőszer-, rovarölőszer- és gyomirtószer-hatóanyag engedélyének visszavonásában játszott szerepet az endokrinromboló hatás.

Az endokrinromboló hatás egyes hatóanyagok esetében már egyértelműen bizonyított.

A modern mezőgazdaságban használatos, nagy fontosságú növényvédő szerek alkalmazhatóságának vagy engedélyük visszavonásának kérdése dőlhet el az endokrinhatásuk megítélésével.

A Bizottság 2018/605 (2018. április 19.) 1107/22009/EK rendelet II. mellékletét, amely az endokrinkárosító tulajdonságok meghatározására szolgáló tudományos kritériumok területén várhatóan sok kérdés tisztázását segíti elő:

 

A BIZOTTSÁG 2018/605 RENDELETE (2018. április 19.) a 1107/2009/EK rendelete

az endokrinkárosító tulajdonságok meghatározására szolgáló tudományos kritériumok megállapítása tekintetében történő módosításokról szól.

Forrás: Kémiai biztonsággal foglalkozó nemzetközi szervezet

                (IPCS/WHO)