Jeles napok, ünnepek

Március 15.

NEMZETI ÜNNEPÜNK

 A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe.

A Kossuth- és Széchenyi-díjakat ezen a napon nyújtják át.Kokárda

Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. 1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak.

A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.

1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit.

A Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 1990 óta ez a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük.

Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger

(részlet)

Föltámadott a tenger,

A népek tengere;

Ijesztve eget-földet,

Szilaj hullámokat vet

Rémítő ereje.

Látjátok ezt a táncot?

Halljátok e zenét?

Akik még nem tudtátok,

Most megtanulhatjátok,

Hogyan mulat a nép.

Forrás: Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

             Budapest Lexikon

 

 

Március

Virágzik a kárpáti sáfrány Kárpátalján

NEMZETI- ÉS VILÁGNAPOK

 

Március 8. Nemzetközi Nőnap

hovirag1857. március 8.-án, New Yorkban 40 ezer harcos, bátor textil- és konfekcióipari munkásnő

a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentéséért sztrájkolt.

Erre emlékezve 1910. augusztusában, Koppenhágában Clara Zetkin javaslatára elhatározták, hogy Nemzetközi Nőnapot tartanak.

A nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napját Magyarországon 1914-ben ünnepelték először.

Március 14. Nemzetközi Pí nap

Ezen a napon született Einstein, s ennek kapcsán ünneplik minden évben a NEMZETKÖZI PÍ NAP-ot.

A matematika egyik leghíresebb száma 3.1415926535…-el kezdődik és a végtelenségig tart.

Március 15. – Fogyasztóvédelmi világnap

John F. Kennedy amerikai elnök 1962-ben ezen a napon hirdette ki a négy alapvető fogyasztói jogot összefoglaló történelmi nyilatkozatot. Ennek köszönhetően ismerték el nemzetközi szinten a kormányok és az Egyesült Nemzetek Szervezete, hogy minden állampolgár fogyasztóként alapvető jogokkal rendelkezik. Az évek folyamán nyolcra emelkedett ezeknek a jogoknak a száma, amelyek alapját képezik a Fogyasztóvédelmi Világszervezet, valamint az egyes országok fogyasztóvédelmi egyesületei munkájának. E világnapot – a nyilatkozat kihirdetésére emlékezve – március 15-én tartják.

Március 18. –  A Pesti Kereskedelmi és Iparkamara megalakulása

1850-ben e napon alakult a Pesti Kereskedelmi és Iparkamara. 1852-től Pest-budai Kereskedelmi és Iparkamara néven képviselte a kereskedelem és ipar érdekeit a törvényhozásnál, a kormánynál és a hatóságoknál; közvetítette az érdekeltek javaslatait, a felmerülő panaszokat, statisztikákat készített, valamint áru- és vámalkusz vizsgákat szervezett. A kamara 1863-ban részt vett az Áru- és Értéktőzsde megalapításában.

Március 21. - A csillagászati tavasz kezdete

Ekkor a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”. (Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja.) Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél.

Március 22. – A víz világnapja

Víz világnapAz 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencia kezdeményezésére az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá; felhívva a kormányok, szervezetek és a magánszemélyek figyelmét a víz meghatározó szerepére életünkben.

A cél: óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.

Szabó Lőrincz: Egy pohár víz

(részlet)

Víz, még sohse láttalak;

és lelkem sok szennye-bűne

boldogan megszégyenülve

érzi, milyen tiszta vagy.

Jég vagy! tűz vagy! gyönyörű!

Tündértestű meztelenség,

voltam én is, és leszek még,

mint te, olyan egyszerű?

 

Március 23. – Meteorológiai világnap

1950. március 22-én Genfben megalakult a Meteorológiai Világszervezet (WMO) – a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet utódaként. Másnap életbe lépett a szervezet alapokmánya, erre emlékezve határozták el 1960-ban a METEOROLÓGIAI VILÁGNAP ünneplését, s azt azóta minden évben március 23-án tartják.

A megrendezett világnapok középpontjában mindig egy-egy időszerű témakör áll.

A nyári időszámítás kezdete

A nyári időszámítás kezdete március utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjszaka, 2 óra. (2019.03.31. vasárnap 2:00-kor 3:00-ra) A befejezése október utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjszaka, 3 óra. Az időszámítás-váltást hagyományosan az energiatakarékosság igényével indokolják. Többször megreformálták. A legutóbbira 1996-ban került sor: akkor – már az EU-irányvonalnak megfelelően – szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete.

 

Népi szokások

Március – Böjtmás hava

Március 12. – Gerely napja

A gergelyjárás az iskolás gyermekek köszöntő, adománygyűjtő, eredetileg többszereplős, színjátékszerű játéka. Országosan ismert volt, legtovább a Dunántúlon, Palócföldön és a Muravidéken maradt fenn.

A nap ünneplését IV. Gergely pápa 830-ban rendelte el, aki elődjét, I. (Nagy) Gergely pápát (509-604), az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette.

A gergelyjárás eredete a középkorra vezethető vissza, amikor a szegény tanulók kéregettek, mendikáltak.

E naphoz felvonulások, diákpüspök-választás kapcsolódott.

A gergelyjárás szereplői, a katonai toborzás mintájára különféle katonai rangokat viseltek és Szent Gergely vitézeinek nevezték magukat. Néhol a püspököt is megszemélyesítették.

Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. A magyar nyelvterületen jól ismert szólás: Megrázza még szakállát Gergely, vagyis előfordul, hogy e napon havazik.

E napot sokfelé a búza, a rozs, a hüvelyesek és a palántamag vetésére tartották alkalmasnak. Ha ezen a napon szórják el a mákot, akkor nem lesz férges.

Sándor. József. Benedek.

A három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezeken a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.

Az egész nyelvterületen közismert időjárási regula:

Sándor, József, Benedek

Zsákban hozzák a meleget.

 

Március 18. – Sándor napja

Sándor kedvelt névünnep, amelyen Kopácson (Baranya vm.) például következő rigmus élt:

Engedje az Isten, hogy sok Sándor napját

megérjünk erőben, egészségben.

Sándor napját a zab és az árpa, a fehér bab legjobb vetőnapjának tartották, hogy jobb legyen a termés.

Március 19. – József napja

A gyermek Jézus gondviselőjének, názáreti ácsnak, Józsefnek az ünnepe. E nap is a kedvelt névünnepek közé tartozik.

A három jeles nap közül (Sándor, József, Benedek) szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja, a tavasz első napjának ünnepe. A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot”.

Időjárás- és termésjóslás is fűződik József napjához, sőt haláljóslás is. Az Alföldön úgy vélték, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermést ígér.

„Amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor” – szólt a népi mondás.

József napja a méhek kieresztésének is megszabott ideje.

A szántást József napkor kell elkezdeni, mert akkor jó termés várható.

Ezen a napon érkeznek a fecskék.

Az Ipoly menti falvakban úgy emlékeznek, hogy József naptól mezítláb jártak a gyermekek.

Március 21. – Benedek napja

A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe.

Benedek napján, a század eleji göcseji adatok szerint zsírt és fokhagymát szenteltek, amitől gyógyító erőt reméltek.

Szeged környékén a duggatott hagymát Bertalan napján (augusztus 24.) szedték fel. Utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hét éjszaka a harmat (Benedek hagyma). Ennek főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták.

Rábagyarmaton (Vas vm.) a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát.

Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

A néphiedelem szerint a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. Hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak, nem szabad letörni, vagy levágni, mert vér folyna ki, vagy szerencsétlenség történne.

Forrás: Tátrai Zs. – Karácsony M.E.

                                                                                                                                           Jeles napok. Ünnepi szokások.

Válogatások: Fehér Károly