Védett, történelmi állatfajtáink – Vizsla

 

Magyarországon kereken félszáz történelmi, védett állatfajtát tartunk számon.
E génvagyon eredeti állapotú fenntartása nemzeti érdek és állami feladat – mert:
* semmivel nem pótolható genetikai értékek,
* meghatározóan fontos értékmérő tulajdonságok őrzői,
(szervezeti szilárdság, környezettűrő-képesség, hasznos élettartam),
* környezetünk sokféleségének (biodiverzitás) alkotóelemei;
* esztétikai-, látványossági értékek,
* az idegenforgalom, az aktív természetvédelem és a munkahelyteremtés szereplői.
Megismerésük, gondozásuk és hasznosításuk kötelesség, a szakmai műveltség része!

 

A RÖVIDSZŐRŰ MAGYAR VIZSLA

A világszerte legismertebb magyar vizsla ősei a vándorló magyar törzsekkel együtt érkeztek hazánkba. E kutyafajta összefonódik a magyarság történelmével. Vadászati jelentősége a XVIII. századtól egyre nagyobb.vizsla_kolykok

A XIX. század végén már vizslaversenyeket szerveztek Magyarországon, ahol a magyar vizslák is nagyon eredményesen szerepeltek. Ebben az időben a fajta fejlődésében valószínűleg más vadászkutyafajták játszottak szerepet. Szakszerű tenyésztése 1920-ban kezdődött. A fajta kiheverte a nyugati fajták, a és a divat túlkapásait.

1916-ban újra éledt, 1920-ban megalakult a Magyar Vizslatenyésztők Egyesülete, 1924-ben pedig az Országos Vizsla Klub.  1930-ban elfogadták a standardot, amelyet 1936-ban az F. C. I. magyar nemzeti fajtának ismert el.

A sárga vizsla elindult a világkarrier útján.

Az emberi fantázia sokat javított a külső megjelenésen, de nem mindig a funkcionális képességeken. Ahol a hóbort kedvéért a tenyésztők eltértek a természetes elemektől, a természet vonakodott azt elfogadni, vagy ha igen, valamilyen előre nem várt változás következett be! Az így kialakult hibákat először megtűrték, később megszokták, egészen ameddig többé már nem tekintették hibának.

A magyar vizsla a magyar szagló-fürjész vizsla és a török solymászeb keresztezésének eredménye.

A magyar szagló-fürjész vizslát sólyommal és hálóval vadászó őseink, a Kárpát-medencében őshonos pannon és erdélyi kopóból, a török solymászebet pedig arab vadászok tenyésztették ki az óegyiptomi kopó utódából, a szíriai kopóból.

Mindenes vadászkutya. Elsősorban mezei keresésre, az apróvad jelzésére, száraz területen a vad felkutatására, vízen sebzett apróvad elhozására, csapázására használják.

Energikus, csendes, gyengéd, intelligens, érzékeny. Szeretetteljes, lojális, elegáns, izmos, harmonikus mozgású. Zsemleszínű. Várható élettartama: 12-14 év. A fajtagazda Magyarország.

A vizslák között a legsokoldalúbb, legintelligensebb.

A család kedvence, a gyerekek játszótársa.

Házőrzésre nem alkalmas, mert a besurranót ugyan úgy körül rajongja, mint a közeli barátot.

Hazánk flórája, a magyar vadász természete, de nem kevésbé anyagi adottságaink is szükségessé tették, hogy olyan vizsla legyen az uralkodó vadászkutyafajtánk, amely apró és nagyvadas területeken egyaránt használható.vizslaa

A legtöbb idegen fajtájú vizslát a mindenes munkára oktatni kell. Ezzel szemben a magyar vizsla már születésétől fogva magával hozza a hajlandóságát a mindenes munkára, amit csak fejleszteni kell. A durva bánásmódot nem tűri.

Engedelmességi hajlama nagyon előnyös veleszületett belső tulajdonsága. Bátran állítható, hogy a legengedelmesebb vizslafajra. Éppen ezért rendkívül könnyen tanítható, tehát kezdő vadászoknak is leginkább ajánlható.

Jellemző tulajdonsága még, hogy önmagától idomíttatva tartja gazdájával az összeköttetést. Minden más fajtájú vizslát erre tanítani kell. Mivel alaptermészete az engedelmesség, sohasem hajtja az előtte felrebbenő szárnyast.

A magyar vizsla jól használható vízi munkára is. Élénken bizonyítja ezt Homoki-Nagy István „Cimborák” című filmjében szereplő Fickó nevű magyar vizsla kan. Fickó teljesítménye a vízben és a víz alatt megcáfolja azt a tévhitet, miszerint a magyar vizsla nem szereti a vizet (persze ne feledkezzünk el Szigethy Kálmán, kiváló idomító, fantasztikus hozzáértéséről).

 

                                                                                                                                                             F.K.

 Forrás: Tőzsér J. – Bedő S.

Történelmi állatfajtáink Enciklopédiája