Vészjelek: FENNTARTHATÓ – A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS?

 

A növények nem győzik nyelni a sok szén-dioxidot

növény nem győzik nyelni a co2-tA klímakatasztrófa még hamarabb bekövetkezhet, mint eddig hittük. A növények egy idő után nem lesznek képesek már olyan mértékben átalakítani az emberi tevékenység hatására kibocsátott szén-dioxidot, mint korábban – derült ki a Columbia Egyetem kutatóinak legfrissebb tanulmányából.

Nem arról van szó, hogy olyan sok van már a légkörben az üvegházhatást okozó gázból, hogy nem bírnak vele a növények, hanem arról, hogy a növények veszítenek CO2-elnyelő képességükből. Ez a tény felgyorsíthatja a felmelegedést, valamint tovább súlyosbíthatja az azzal járó problémákat. Ördögi kör ez, mert éppen a CO2 feldúsulásának hatására válnak gyakoribbá azok a szélsőséges időjárási jelenségek, amelyek csökkentik a növények CO2 megkötési potenciálját.

Az új tanulmány jelentőségét az adja, hogy ez az első kutatás, amely számszerűsíti is az extrém időjárási események hatásait a szárazföldi növények szén-dioxid-elnyelő képességére a 21. században. Többek között megmutatja, hogy az átlagosnál nedvesebb évek nem kompenzálják az átlagosnál szárazabb éveket, amikor a növények (például erdő- és bozóttüzek, aszályok hatására) jóval kevesebbet képesek elnyelni az üvegházhatású gázból.

Az emberiség évente csaknem 40 milliárd tonna szén-dioxiddal terheli a légkört (2018-ban rekord is dőlt), ám ennek a felét a szárazföldek és az óceánok jótékony növényei nyelik el.

Hogy milyen kedvezőtlen következményei lehetnek annak, ahogy az élővilág birkózik a CO2-túltermeléssel, többek között   a Nagy-korallzátony gyorsuló pusztulása, vagy az óceánok elsavasodásának folyamata jól mutatja.

Eltűnhet a rajnai hajózás

elrűnhet a rajnai hajózásÓriási károkkal jár a Rajna lassú, de folyamatosnak mondható kiszáradása.

Európa legfontosabb folyami hajózási útvonalának megszűnése nem csupán a Rajna-Majna-Duna csatorna jelentőségének csökkenését hozhatja magával, hanem a német gazdaság gyengüléséhez is vezethet.

A svájci Bázel és a német-holland határterületek között 2017-ben 186 millió tonna áru mozgott a vízen. Ez a kontinens teljes folyami áruforgalmi mennyiségének a fele.

A folyót elsősorban gleccserek táplálják, de az ezekből érkező víz mennyiségének mértéke mára 35 százalékkal csökkent.

Minden kút kiszárad? A klímaváltozás a világ talajvíz-készletét is tönkreteszi

kiszáradt kútA következő évszázadban a bolygó melegedése miatt sokkal nehezebben töltődik újra a világ talajvíz-készlete.

A talajvízre nagy szükségünk van: a lehulló, majd a talaj mélyébe szivárgó és a vízzáró rétegek (például agyag) fölött felgyülemlő csapadéktól a bolygón élő 7,5 milliárd ember közül mintegy 2 milliárd élete függ közvetlenül. A kutak ugyan gyorsabban töltődnek újra, viszont, mivel könnyen elérhetőek, hamarabb fogynak ki és jobban kitettek a szárazságoknak és fertőzéseknek. Utóbbi két jelenség egyre gyakoribb a klímaváltozás és a túlnépesedés miatt.

A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent friss tanulmányban egy nemzetközi tudóscsoport modellezte, milyen hatással lehet a klímaváltozás a talaj vízkészletére. Azt találták, hogy az éghajlatváltozás miatti esőzések hatására a következő évszázadban sokkal nehezebben tud majd újratöltődni a világ talajvízkészletének 44 százaléka. Különösen a felszínhez közelebbi gyűjtőrétegek azok, melyeket a kutakkal kiaknázunk.

Ijesztő mértékben gyorsul az óceánok melegedése.

felmelegedik a tengerAz eddig kalkuláltnál gyorsabban melegednek az óceánok. A vízhőmérséklet 2018-ban rekordot ért el – állapította meg egy új amerikai-kínai tanulmány.

Az adatok alapján az 1971 óta végbement melegedés nagyobb, mint amennyit az ENSZ legutóbb, 2013-ban kalkulált – írták a tudósok a Science tudományos lapban.

A 2000 méterig is lehatoló mérések alapján a vízmelegedés gyorsulóban van.

A klímakutatók túlnyomó többsége szerint a légkört az üvegházhatású gázok ember okozta kibocsátása melegíti, a hő egy részét az óceánok veszik fel. A vízmelegedés arra készteti a halakat, hogy hűvösebb vizekbe meneküljenek.

Az adatok azt mutatják, hogy a Föld óceánjai 2018-ban melegebbek voltak, mint a korábbi rekord évében, 2017-ben – mondta Licsing Cseng, a tanulmány vezető szerzője, a Kínai Tudományegyetem légköri fizikai intézetének kutatója.

Cseng a Reutersnek kifejtette: 2000 óta szinte minden évben megdőlt az óceánok hőrekordja.

Az Európai Unió klímaváltozási szolgálata, a Copernicus Climate Change Service legfrissebb tanulmánya szerint a 2018. évi volt a negyedik legmelegebb év a felszíni hőmérséklet alapján.

A felmelegedés – többek között – csökkentheti az óceánok oxigéntartalmát, károsítja a halak tömegének keltetőhelyét, a korallzátonyokat.

A melegebb tengerek több párát bocsátanak ki, ami erőteljesebb viharokat hoz. A vízmelegedés a tengeri jeget is olvasztja, ez a vízszint emelkedését okozza – írja az MTI.

Új felfedezés az Antarktiszon

Rekordsebességgel növekvő, hatalmas üreget fedeztek fel egy gleccser alatt az Antarktiszon.

antarktiszA tíz kilométer hosszú és négy kilométer széles üreg mintegy 350 méter magas. Az üregből hiányzó jég legnagyobb része az elmúlt három évben olvadt el. Ez egy meglehetősen megrázó felfedezés – közölte a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory a Science Advances című szaklapban.

Most azt kell kideríteni, hogyan befolyásolta az olvadási folyamat a tengerszintet. Az üreg, mely egykor 14 milliárd tonna jeget foglalt magába, az Antarktisz nyugati részén, a Thwaites-gleccser alatt található. A gleccser alatti kőzet itt jóval alacsonyabban fekszik a tengerszintnél. A jég nagy része az elmúlt évben, a betörő tengervíz miatt olvadhatott meg – írják a kutatók.

“A gleccser alatti üreg mérete fontos tényező az olvadásban. Ha több meleg levegő és víz jut be a gleccser alá, az gyorsabban olvad” – fejtette ki Pietro Milillo, a kutatás fő szerzője.

A teljes Thwaites-gleccser akkora, mint Florida, és jelenleg a tengerszint-emelkedés négy százalékáért felelős. Ha a teljes gleccser elolvadna, a világ óceánjai mintegy 65 centiméterrel megemelkednének – áll a NASA közleményében.

Szupergyorsan olvad a jég Grönlandon

grönlandEgy új tanulmány szerint a klímaváltozás Grönland óriási jégtakaróját sem kíméli: a sziget sokkal gyorsabban olvad, mint azt korábban gondolták. Már azt a fordulópontot is elérhette, ahonnan nincs visszaút.

Ez a helyzet leginkább az alacsonyan fekvő szigetekre, valamint a tengerek és óceánok partján fekvő városokra nézve járhat katasztrofális következményekkel.

Valószínűleg a felszíni jég felelős a veszteségért, mert az olvadás a partvonaltól befelé tart.

A tudósok szerint a grönlandi jégveszteség nem természetes, hanem emberi beavatkozás eredménye.

A forróság, vadállatok tömegeit pusztítja el

vadállatok tömegei pusztulnak elAz Ausztráliában tomboló hőhullám következtében több mint 90 vadló pusztult el. A vadőrök az ország északi területén fekvő Alice Springs közelében egy kiszáradt folyómederben bukkantak az állatok tetemeire és a kimúlóban lévő vadlovakra. Mintegy 40 állat kiszáradás és éhezés miatt pusztult el – írja az MTI.

Ausztráliában tombol a hőség: a hőmérséklet több helyen is 40 fok fölé emelkedett és éjszaka sem csökken jelentősen a forróság.

Ausztrália középső részén Goldfields térségében mintegy 2500 vadtevét lelőttek, amelyek a Gibson-sivatagból kivándorolva vízforrásoknál gyűltek össze – adta hírül az ABC ausztrál tartalomszolgáltató.

Sok megbízható vízforrás kiapadt a hőhullámban, és a vadállatok túlszaporulata miatt a térségben eróziónak és a növényzet pusztulásának vagyunk tanúi – közölte a helyi önkormányzat.

Aggasztó jel: messze délre húzódnak a rákok

délre húzódnak a rákokAhogy a tengervíz egyre melegszik, a Déli-sarkvidék felé sodródik a sarki rák (Euphausia superba), a pingvinek és cetek egyik fő tápláléka.

Az elmúlt 90 évben 440 kilométerrel költöztek délebbre a kiterjedt rajokban élő, sarki rákok, más néven krillek – olvasható a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban.

A legtöbb sarki ráknak otthont adó terület az Atlanti-óceán délnyugati része, mely 90 év alatt egy Celsius-fokot melegedett.

A Déli-sarkvidék körüli rákhalászat az 1980-as években virágzott, évente több mint 500 ezer tonnát fogtak ki. A termelés 2017-re 237 ezer tonnára zuhant vissza az antarktiszi tengeri élőlények fajmegőrzésével foglalkozó bizottság (CCAMLR) adatai alapján.

Denevérek ezrei pusztultak el – nem lesznek fák

denevérek ezrei pusztultak elNéhány nap alatt több ezer denevér pusztult el a szélsőségesen meleg, több mint 46 fokos hőség miatt Ausztráliában. A szakemberek szerint a repülőkutyák közreműködése nélkül nem lesznek fák.

Denevérek ezreivel végzett a napok óta tartó rekordmeleg Dél-Ausztrália állam fővárosában, Adelaide-ben – közölte a helyi média.

Az Australian Broadcasting Corporation (ABC) műsorszóró társaság közölte, hogy legkevesebb 1500 szürkefejű repülőkutya (Pteropus poliocephalus) pusztult el az adelaide-i botanikus kertekben, parkokban és folyópartoknál. A környezetvédők szerint ez a valaha volt legnagyobb ilyen típusú denevérpusztulás a térségben.

Ezek az állatok széthordják a magokat és beporzókként működve segítik a fák, az erdők növekedését. A repülőkutyák közreműködése nélkül gyakorlatilag nem lesznek fáink – mondta Sue Westover a Fauna Rescue SA vadvédelmi szervezet munkatársa.

Válogatás: F.K.
Forrás:
MTI/Reuters
Copernicus Climale Change Service
a Nature Climate Change
Columbia Egyetem
Qubit.hu
Jet Populsion Laboratory S.A.