Vészjelek: FENNTARTHATÓ – A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS?
A növények nem győzik nyelni a sok szén-dioxidot
A klímakatasztrófa még hamarabb bekövetkezhet, mint eddig hittük. A növények egy idő után nem lesznek képesek már olyan mértékben átalakítani az emberi tevékenység hatására kibocsátott szén-dioxidot, mint korábban – derült ki a Columbia Egyetem kutatóinak legfrissebb tanulmányából.
Nem arról van szó, hogy olyan sok van már a légkörben az üvegházhatást okozó gázból, hogy nem bírnak vele a növények, hanem arról, hogy a növények veszítenek CO2-elnyelő képességükből. Ez a tény felgyorsíthatja a felmelegedést, valamint tovább súlyosbíthatja az azzal járó problémákat. Ördögi kör ez, mert éppen a CO2 feldúsulásának hatására válnak gyakoribbá azok a szélsőséges időjárási jelenségek, amelyek csökkentik a növények CO2 megkötési potenciálját.
Az új tanulmány jelentőségét az adja, hogy ez az első kutatás, amely számszerűsíti is az extrém időjárási események hatásait a szárazföldi növények szén-dioxid-elnyelő képességére a 21. században. Többek között megmutatja, hogy az átlagosnál nedvesebb évek nem kompenzálják az átlagosnál szárazabb éveket, amikor a növények (például erdő- és bozóttüzek, aszályok hatására) jóval kevesebbet képesek elnyelni az üvegházhatású gázból.
Az emberiség évente csaknem 40 milliárd tonna szén-dioxiddal terheli a légkört (2018-ban rekord is dőlt), ám ennek a felét a szárazföldek és az óceánok jótékony növényei nyelik el.
Hogy milyen kedvezőtlen következményei lehetnek annak, ahogy az élővilág birkózik a CO2-túltermeléssel, – többek között – a Nagy-korallzátony gyorsuló pusztulása, vagy az óceánok elsavasodásának folyamata jól mutatja.
Eltűnhet a rajnai hajózás
Óriási károkkal jár a Rajna lassú, de folyamatosnak mondható kiszáradása.
Európa legfontosabb folyami hajózási útvonalának megszűnése nem csupán a Rajna-Majna-Duna csatorna jelentőségének csökkenését hozhatja magával, hanem a német gazdaság gyengüléséhez is vezethet.
A svájci Bázel és a német-holland határterületek között 2017-ben 186 millió tonna áru mozgott a vízen. Ez a kontinens teljes folyami áruforgalmi mennyiségének a fele.
A folyót elsősorban gleccserek táplálják, de az ezekből érkező víz mennyiségének mértéke mára 35 százalékkal csökkent.
Minden kút kiszárad? A klímaváltozás a világ talajvíz-készletét is tönkreteszi
A következő évszázadban a bolygó melegedése miatt sokkal nehezebben töltődik újra a világ talajvíz-készlete.
A talajvízre nagy szükségünk van: a lehulló, majd a talaj mélyébe szivárgó és a vízzáró rétegek (például agyag) fölött felgyülemlő csapadéktól a bolygón élő 7,5 milliárd ember közül mintegy 2 milliárd élete függ közvetlenül. A kutak ugyan gyorsabban töltődnek újra, viszont, mivel könnyen elérhetőek, hamarabb fogynak ki és jobban kitettek a szárazságoknak és fertőzéseknek. Utóbbi két jelenség egyre gyakoribb a klímaváltozás és a túlnépesedés miatt.
A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent friss tanulmányban egy nemzetközi tudóscsoport modellezte, milyen hatással lehet a klímaváltozás a talaj vízkészletére. Azt találták, hogy az éghajlatváltozás miatti esőzések hatására a következő évszázadban sokkal nehezebben tud majd újratöltődni a világ talajvízkészletének 44 százaléka. Különösen a felszínhez közelebbi gyűjtőrétegek azok, melyeket a kutakkal kiaknázunk.
Ijesztő mértékben gyorsul az óceánok melegedése.
Az eddig kalkuláltnál gyorsabban melegednek az óceánok. A vízhőmérséklet 2018-ban rekordot ért el – állapította meg egy új amerikai-kínai tanulmány.
Az adatok alapján az 1971 óta végbement melegedés nagyobb, mint amennyit az ENSZ legutóbb, 2013-ban kalkulált – írták a tudósok a Science tudományos lapban.
A 2000 méterig is lehatoló mérések alapján a vízmelegedés gyorsulóban van.
A klímakutatók túlnyomó többsége szerint a légkört az üvegházhatású gázok ember okozta kibocsátása melegíti, a hő egy részét az óceánok veszik fel. A vízmelegedés arra készteti a halakat, hogy hűvösebb vizekbe meneküljenek.
Az adatok azt mutatják, hogy a Föld óceánjai 2018-ban melegebbek voltak, mint a korábbi rekord évében, 2017-ben – mondta Licsing Cseng, a tanulmány vezető szerzője, a Kínai Tudományegyetem légköri fizikai intézetének kutatója.
Cseng a Reutersnek kifejtette: 2000 óta szinte minden évben megdőlt az óceánok hőrekordja.
Az Európai Unió klímaváltozási szolgálata, a Copernicus Climate Change Service legfrissebb tanulmánya szerint a 2018. évi volt a negyedik legmelegebb év a felszíni hőmérséklet alapján.
A felmelegedés – többek között – csökkentheti az óceánok oxigéntartalmát, károsítja a halak tömegének keltetőhelyét, a korallzátonyokat.
A melegebb tengerek több párát bocsátanak ki, ami erőteljesebb viharokat hoz. A vízmelegedés a tengeri jeget is olvasztja, ez a vízszint emelkedését okozza – írja az MTI.
Új felfedezés az Antarktiszon
Rekordsebességgel növekvő, hatalmas üreget fedeztek fel egy gleccser alatt az Antarktiszon.
A tíz kilométer hosszú és négy kilométer széles üreg mintegy 350 méter magas. Az üregből hiányzó jég legnagyobb része az elmúlt három évben olvadt el. Ez egy meglehetősen megrázó felfedezés – közölte a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory a Science Advances című szaklapban.
Most azt kell kideríteni, hogyan befolyásolta az olvadási folyamat a tengerszintet. Az üreg, mely egykor 14 milliárd tonna jeget foglalt magába, az Antarktisz nyugati részén, a Thwaites-gleccser alatt található. A gleccser alatti kőzet itt jóval alacsonyabban fekszik a tengerszintnél. A jég nagy része az elmúlt évben, a betörő tengervíz miatt olvadhatott meg – írják a kutatók.
“A gleccser alatti üreg mérete fontos tényező az olvadásban. Ha több meleg levegő és víz jut be a gleccser alá, az gyorsabban olvad” – fejtette ki Pietro Milillo, a kutatás fő szerzője.
A teljes Thwaites-gleccser akkora, mint Florida, és jelenleg a tengerszint-emelkedés négy százalékáért felelős. Ha a teljes gleccser elolvadna, a világ óceánjai mintegy 65 centiméterrel megemelkednének – áll a NASA közleményében.
Szupergyorsan olvad a jég Grönlandon
Egy új tanulmány szerint a klímaváltozás Grönland óriási jégtakaróját sem kíméli: a sziget sokkal gyorsabban olvad, mint azt korábban gondolták. Már azt a fordulópontot is elérhette, ahonnan nincs visszaút.
Ez a helyzet leginkább az alacsonyan fekvő szigetekre, valamint a tengerek és óceánok partján fekvő városokra nézve járhat katasztrofális következményekkel.
Valószínűleg a felszíni jég felelős a veszteségért, mert az olvadás a partvonaltól befelé tart.
A tudósok szerint a grönlandi jégveszteség nem természetes, hanem emberi beavatkozás eredménye.
A forróság, vadállatok tömegeit pusztítja el
Az Ausztráliában tomboló hőhullám következtében több mint 90 vadló pusztult el. A vadőrök az ország északi területén fekvő Alice Springs közelében egy kiszáradt folyómederben bukkantak az állatok tetemeire és a kimúlóban lévő vadlovakra. Mintegy 40 állat kiszáradás és éhezés miatt pusztult el – írja az MTI.
Ausztráliában tombol a hőség: a hőmérséklet több helyen is 40 fok fölé emelkedett és éjszaka sem csökken jelentősen a forróság.
Ausztrália középső részén Goldfields térségében mintegy 2500 vadtevét lelőttek, amelyek a Gibson-sivatagból kivándorolva vízforrásoknál gyűltek össze – adta hírül az ABC ausztrál tartalomszolgáltató.
Sok megbízható vízforrás kiapadt a hőhullámban, és a vadállatok túlszaporulata miatt a térségben eróziónak és a növényzet pusztulásának vagyunk tanúi – közölte a helyi önkormányzat.
Aggasztó jel: messze délre húzódnak a rákok
Ahogy a tengervíz egyre melegszik, a Déli-sarkvidék felé sodródik a sarki rák (Euphausia superba), a pingvinek és cetek egyik fő tápláléka.
Az elmúlt 90 évben 440 kilométerrel költöztek délebbre a kiterjedt rajokban élő, sarki rákok, más néven krillek – olvasható a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban.
A legtöbb sarki ráknak otthont adó terület az Atlanti-óceán délnyugati része, mely 90 év alatt egy Celsius-fokot melegedett.
A Déli-sarkvidék körüli rákhalászat az 1980-as években virágzott, évente több mint 500 ezer tonnát fogtak ki. A termelés 2017-re 237 ezer tonnára zuhant vissza az antarktiszi tengeri élőlények fajmegőrzésével foglalkozó bizottság (CCAMLR) adatai alapján.
Denevérek ezrei pusztultak el – nem lesznek fák
Néhány nap alatt több ezer denevér pusztult el a szélsőségesen meleg, több mint 46 fokos hőség miatt Ausztráliában. A szakemberek szerint a repülőkutyák közreműködése nélkül nem lesznek fák.
Denevérek ezreivel végzett a napok óta tartó rekordmeleg Dél-Ausztrália állam fővárosában, Adelaide-ben – közölte a helyi média.
Az Australian Broadcasting Corporation (ABC) műsorszóró társaság közölte, hogy legkevesebb 1500 szürkefejű repülőkutya (Pteropus poliocephalus) pusztult el az adelaide-i botanikus kertekben, parkokban és folyópartoknál. A környezetvédők szerint ez a valaha volt legnagyobb ilyen típusú denevérpusztulás a térségben.
Ezek az állatok széthordják a magokat és beporzókként működve segítik a fák, az erdők növekedését. A repülőkutyák közreműködése nélkül gyakorlatilag nem lesznek fáink – mondta Sue Westover a Fauna Rescue SA vadvédelmi szervezet munkatársa.
Válogatás: F.K.
Forrás:
MTI/Reuters
Copernicus Climale Change Service
a Nature Climate Change
Columbia Egyetem
Qubit.hu
Jet Populsion Laboratory S.A.
