Kedves Partnerünk!
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy cikkünk még a koronavírus járvány előtt készült.


A világtendenciák nyomában

 

TANULMÁNYÚTON ATLANTÁBAN,

„A LEGJOBB ÜZLETI KÖZPONTBAN”

 

 

Atlanta az Amerikai Egyesült Államok Georgia tagállamának fővárosa, (az államnak öt hivatalos fővárosa volt), Fulton megye központja. Lakosainak száma magyarországnyi, több mint 10 millió.
Atlantában magas fordulatszámon spörög a gazdaság,  ami többek között olyan helyi mamutcégeknek, mint a Coca-Cola, a Haliday In és a ma is ható 1996-os nyári olimpiának köszönhető.
Sok a külföldi képviselet, üzlet.
A „rejtett gyöngyszemek” sorát kínáló idegenforgalma jelentős.
Az elemzők nem győzik hangsúlyozni, hogy a mozgató rugók közé tartoznak a városba tömegesen költöző fiatalok.
Tisztelettel adóznak a város szülötte, a polgárjogi harcos Martin Luther King emléke előtt.
Atlanta minden értelemben nemzetközi város, ám sikeresen őrzi hagyományos nemzeti jellegét is.
Az állam területe 154 ezer négyzetkilométer. Éghajlata párás, csapadékos, mérsékelten szubtrópusi, de nem mentes a szélsőségektől, vezeti például a tornádók előfordulási listáját.
Növény- és állatvilága hallatlanul gazdag: körülbelül 250 (köztük 58 védett) fafaj, több mint 90 emlős- és 160 madárfaj él a vidéken.
A fő szója- és mogyoró övezetekben a baromfi, a sertés iparszerű tartása, a nagy legelőterületeken a szarvasmarha, a húsmarha-tartás a jellemző. Jelentős a korszerű élelmiszer-feldolgozóipara.
Atlantát sokféle jelzővel illették. Volt már „Az új dél fővárosa”,  „A következő nemzetközi nagyváros” és „A legjobb üzleti központ.”
Az UBM meghívására, februárban kiváló baromfitartó partnereink idelátogattak.

 

 

A World Poultry Fair kiállítás

A madárinfluenza veszélye Georgiában is állandóan jelen van. Az ellene való védekezés, az állategészségügyi előírások üzemlátogatásainkat befolyásolták.
A meglátogatott kiállítás viszont mintegy tükörképe volt az állam baromfitenyésztésének, a világtendenciákat, a fejlődés irányát láttatta, szemléletet irányított és formált.
Georgia állam évi 1,4 milliárd brojlertermelésével, az USA legjelentősebb termelője.

A világ egyik legnagyobb, célzottan a teljes baromfi ágazatot átfogó kiállítása méltó volt a szakmai körökben kivívott rangjához. Átfogta a teljes vertikumot, a keltetéstől a félkésztermék-előállításáig, bemutatta a kapcsolódó iparágakat, a takarmánygyártás, az állategészségügy, a kereskedelem, a környezetvédelmet, a marketing stb. összefüggéseit.

Ma már világszerte a szakkiállítások – és nem a vásárok – a legkeresettebbek. Itt a fő cél elsősorban nem a vásárlás, az eladás. Az újdonságok, az előre mutató módszerek, lehetőségek bemutatása, felmérése, a figyelemfelkeltés jelenti a vonzerőt.
A márka iránti bizalom, a jó hír erősítése, a piacszerzés, a későbbi eladás, az üzletkötés előkészítése, a kapcsolatépítés és nem utolsó sorban a versenytársak figyelése, feltérképezése hozza el az érdeklődőket ezekre az eseményekre.
A szakkiállítás az egyik hatékony marketingeszköz – hangsúlyozta a meglátogatott kiállítás is.

 

A legnagyobb kihívás

A fenntartható élelmiszerellátás a kiállítás egyik fő alapgondolata volt. A világ népessége 2020-2050 között a jelenlegi 7,8-ról közel 10 milliárd főre, 25 százalékkal nő. Az étrend változásával a magasabb hozzáadott-értékű (hús- és tejtermékek) fogyasztásának növekedésével együtt, értékben kifejezve ez 60 százalékkal növeli az élelmiszerigényt.
Ebben a baromfitermékeknek kitüntető szerepe jut, mennyiségük és arányuk a fejlődő országokban dinamikusan nő.

Milyen válaszokat ad ezekre a kihívásokra egy nemzetközi kiállítás?

Ilyen összefüggésben szemlélődtünk, vontuk le a tanulságokat és a látottakat a hazai színvonallal, lehetőségeinkkel vetettük össze.

 

Genetikai kapacitás – olyan, mint itthon

A nagy növekedési erély, szilárd, egészséges szervezet, kitűnő takarmányértékesítő képesség, tetszetős húsformák, gasztronómiai érték. Ezekkel a meghatározó értékmérő-tulajdonságokkal a Ross és Coob húshibridek változatlanul uralják a piacot. Mint ahogy itthon is.

A genetikai előrehaladásban nincs megállás. A kiállításon kísérleti és gyakorlati példáinak sora mutatta, hogy honnan indult, hol és főleg hova tart ez a fajtakonstrukció.

A kiállítás ma még szinte hihetetlennek tartott értékmérő-tulajdonságokat vízionált és vázolta a genetikai előrehaladás útját, módját. A fő cél a nemes húsrészek arányának további növelése és a termelés gazdaságosságát alapvetően meghatározó takarmányértékesítő-képesség javítása.

Fontos, érdekünk tovább figyelnünk a tenyésztőtudomány újabb és újabb rezdüléseit.

 

Növekvő takarmányigény

Az ipari keveréktakarmányok, a legkorszerűbb technológiák iránti igény – csökkenő termőterület mellett – egyre nagyobb.
A kihívások sorát növeli, hogy a takarmányozásnak és a végterméknek hozzá kell járulnia az élelmiszerek hasznos táplálóanyag-tartalmának növeléséhez.

Eközben egyre szigorúbb a környezet-, az állatvédelmi- az állategészségügyi-, a járványvédelmi követelmény.
A környezeti feltételek romlásával (vízhiány, kedvezőtlen éghajlatváltozás, elsivatagosodás), valamint a genetikai kapacitás növekedésével a tartási-, a takarmányozási-, a technológiai-, a higieniai, az állategészségügy- és a menedzsment követelmények egyre nagyobbak és korszerűbbek.

 

Robotizálás – Innováció – Versenyelőny

A világjelenséget a kiállítás is kiemelte: képzett munkaerő egyre kevesebb.

Akár ennek pótlására is a precíziós technológiai fejlesztés, a hig-tech (csúcstechnológia) megoldások, a robotizálás, a folyamatok irányítása, vezetése és adaptálása, az ismeretek bővítését szolgáló kutatás-fejlesztés (K+F), az innováció viharos gyorsasággal fejlődik és egyre nagyobb szerepet kap.
A fejlődés sodrása a „kapaszkodó-keresés” felgyorsult, és mindezt a rohamosan változó piaci viszonyok kényszerítik ki.

A kiállítás is összegezte a robotizálás gazdasági előnyeit: a termelés gyorsabb, pontosabb, költséghatékonyabb. A keletkező többletjövedelem az innováció folytatására, erősítésére fordítható. Egyben felveti a nyitott kérdések, köztük a szabályozás szerteágazó témáinak rendezését is.

Veszélyben a korábbi munkahelyek? Elsősorban az alacsony képzettséggel rendelkezőké feltehetően, igen. Régi munkaterületek szűnhetnek meg és teljesen újak születhetnek.
A képzés, átképzés lehetősége és fontossága erősödik. Alapkérdés a nyitottság.

A kiállítás azt sugallta: a robotok nem veszik el, hanem átalakítják a munkát, a munkaerőpiacot.
A robottechnológia okos alkalmazása versenyelőny és innovációs lehetőség.
Különösen igaz ez az elöregedő társadalmakban, közelebbről az elöregedő munkahelyeken, munkakörökben.

 

Új ágazati trendek

Mesterséges hús (beymond meat). Hormonmentes termékek (az EU-val szemben az USA bizonyos hormonok használata engedélyezett). Antibiotikum- és kokcidiosztatikus-mentes, GMO free, bio termékek. Megannyi új irányzat. Mindezekről az akár forradalminak is nevezhető törekvésekről egyre több az információ itthon is, ám így együtt, összefüggéseiben egy rangos kiállításon tanulmányozni mindezeket nagyon hasznos, érdekes volt.

Ezek a korszerű témák, a tudományos kísérletek világából már határozottan a gyakorlati megvalósítás útját járják. Már ma is komolyan számolni kell velük.

Szabad-, vagy zárt tartás, merült fel a sokszor vitatott kérdés a kiállításon is, ám az előbbiekkel együtt az USA-ban sem teljesen világos, hogy a vázolt irányzatok közül melyik terjed meghatározó módon.  Válasz a következő években.

 

Információ igény

A szakmai beszélgetéseinken kiderült, hogy ki-ki a saját szakterületén nagyon jól informált, viszont a kapcsolódó, más területeken kifejezetten alulinformáltnak tűntek. Keresték tehát a friss információkat a kiállításon is. Érdekes volt megfigyelni, hogy ha a piac szereplői valamit nem tudnak, akkor nem kezdenek el „okoskodni”, hanem ezt azonnal jelzik és keresik a biztosnak tűnő információs forrásokat.

Az informátorok a gyakorlati következtetések tapasztalataiból, abból indulnak ki, hogy partnereik kevés információ birtokában vannak, alulinformáltak, így javaslataikat ennek figyelembevételével fogalmazzák meg.

 

A marketing meghatározó szerepe

Európában, különösen Kelet-Európában – ahogy az UBM-nél is – a megbízhatóság, az együttműködő felek egymásba vetett bizalma, a termék hatékonysága a kereskedelem fő támogató tényezője.
Az USA-ban a profi marketing, az ebből következő profi termékminőség, a speciális tudás tűnik az értékesítés fő követelményének. Tudatos, tervezett időbeosztás jellemzi ezt a folyamatot annak érdekében, hogy a vevő egyre kevesebb ideje ellenére minél több pénzt költsön el.
A marketing szemlélet erősítése azért is fontos – szól a kiállítói tapasztalat – mert a vállalatok nagyobb arányban rendelkeznek kereskedelmi (áruforgalom, értékesítés), és kevesebb marketing háttérrel.
Felfogásuk szerint igaznak tűnik Drucker (1984) mondása: „Az üzleti életnek (businessnek) egyetlen értelme a vevőtermelés. Ugyanis a vevő az, aki meghatározza, hogy milyen legyen az üzleti vállalkozás.”

 

Össztűz a madárinfluenzára

Az UBM nemzetközi színvonalú laboratóriuma analitikai-, műszeres-, kromatografiai-, mikrobiológiai- és GMO vizsgálatokat végez. Tevékenységét erősíti az Amerikai Egyesült Államokban  CAVAS (Cumberland Valley Analítical Services) laboratóriummal évek óta folyó együttműködés.
Ezért is tekintettünk érdeklődéssel a Baromfi Influenza Intézet laboratóriumába tett látogatásunk elé.
A 2016. évi baromfi influenza után felépített intézet világszínvonalú laboratóriuma pontos, alapvetően „Ökölszabály” jellegű, a gyakorlat nyelvére lefordított, adaptálható, közérthető és ellenőrízhető információkat ad. Fő szempont a megelőzés és a gyakorlati használhatóság. Követelmény, hogy a folyamat könnyen és biztonságosan visszaegyeztethető legyen (keep it simple).

 

Az információ-erőforrás

Tanulmányutunkon új, hasznos módszerek, lehetőségek nyomában jártunk. Összehasonlítottuk az itthonival a néha összehasonlíthatatlan. Muníciót kaptunk, hogy miként lehet építkezni – a magunké mellett – mások bevált módszereiből.
Megerősítésre talált a partnerközpontú UBM-nek az a cégfilozófiája, hogy a siker, a versenyképesség alapja az integráció, a szövetkezés, az információ, az összefogás, a kapcsolati tőke.

Az atlantai szűk egy hetünk, a tapasztalatszerzés mellett a partnereinkkel folyó kapcsolaterősítés, egymás még jobb megismerése okán is – hasznos volt.

Ismét beigazolódott a szép magyar mondás igaza:
„Az emberek, úgy istenigazából lakva, a fehér asztal mellett ismerik meg egymást.”

 

GERDA Emil – FÜLÖP Péter

Lejegyezte: FEHÉR Károly