Agrármonitor

Kiváncsiak klubja

Mutáns állatok jártak a Nemzetközi Űrállomáson

A Nemzetközi Űrállomásra (ISS) felküldött 8 “kigyúrt”, mutáns egér izomzata tovább gyarapodott.

(A „kezelőszert” természetesen nem írják le.)

Az ígéretes eredmény segítheti például a Marson hosszú ideig tartózkodó asztronauták izomzatának megőrzését.

Az emberekre kifejtett hatás? Sok a nyitott kérdés.

Algák génjeivel kezelt növények kevesebb vizet igényelnek.

Az Essex Egyetem kutatói egy algában található fehérjével módosították a dohánynövény génjeit.

A kezelés hatására a növény kevesebb vízfogyasztással is gyorsabban növekedett.

A génmódosítás gyakorlatilag a fotoszintézist javítja.

A tudósok reményei szerint hamarosan a szója, a homoki bab és a rizs esetében is jó hírekről számolhatnak be.

A génmódosított növények használatát az Európai Unió ugyan tiltja, ám a tudósok génmódosítás helyett génszerkesztést alkalmaztak.

A növények képesek megérezni a tél hosszát és ehhez időzítik virágzásukat.

Az ELTE kutatói fedezték fel, hogy  a tél közeledte a növényekben egy biológiai órát indít be. Ez az érzékelő méri a tél hosszát, észleli a tél végét és ezek alapján időzíti a virágzást.

A rendkívüli tudományos felfedezés új utakat nyithat a fenológia, vagyis a növények és az állatok fejlődési szakaszait megfigyelő tudományterületen.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a későbbi virágzást leginkább a “hómélység anomália”

(a hómélység hosszú idejű átlagtól való eltérését) befolyásolja.

A növények természetesen semmilyen módon nem képesek mérni a hómélységet vagy a hóhiányt. Az új molekuláris biológiai eredmények arra utalnak, hogy egy igen komplikált hőmérséklet érzékelési mechanizmus működik a növényekben, amely a tél hosszát rögzíti.

Gyakorlati hatás? A növény így váratlan februári meleg-betörés esetén például képes visszafogni a virágzását.

Laskagomba a választott malacok hasmenése ellen

A kínai kutatók a választott malacok takarmányába kilónként 5-15 gramm laskagombát kevertek.

Hatására a malacok hasmenési tünetei több mint 50 százalékkal csökkentek.

A tehenek farára festett szemek védenek a ragadozóktól

A tehenek nagy ragadozók elleni védelméről több afrikai országban kísérletek folynak.

Az eddigi eredményei azt mutatják, hogy a tehenek farára párosan felfestett szemek védelmet nyújtanak ragadozók támadásai ellen, pontosabban elriasztják azokat a tehenek zaklatásától.

Az állatetológiai szakértők feltételezik, hogy a ragadozók a szemek látványától meglepődnek.

A támadások számát ezzel a módszerrel jelentősen csökkenteni lehet.

Néhány hét elteltével 835, festett szemek nélküli tehén közül 15, a festett 543 tehénből csak 4 egyed vált a ragadozók prédájává.

Egy régi-új csodajószág

A gyapjas sertés Európában régebb óta ismert. Nem teljesen azonos a mangalica fajtával.

A csekély jövedelmezőség miatt szorult ki a tartásból és már a kipusztulás fenyegette.

Németországban most újra megjelent.

A tapasztalat: különlegesen ízletes sonkája kilónként 60-90 euró közötti áron értékesíthető (természetesen korlátozott mennyiségben). Szalonnájának vastagsága háromszor-négyszer meghaladja a hibrid sertésekét. A hasaalja szalonnája egy teljesen egyedi ízvilágot hoz vissza.

FEHÉR Károly: MONITOR
Figyel, jelez, nyomon követ
FORRÁS
Agrárhírek. Agrárminisztérium. Agriculture.com. Agroinform. Agrofórum. Agronapló.Bitport.hu, Cell. Cold Spring Harbor. Connecticuti Laboratórium. Desert Control.Envyironmental Pollution. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Essen Egyetem.Hvg.hu. Imperial College. Infostart. Jilin Agráregyetem. Magro.hu. MTI. Napi.hu. NÉBIH.Origo. Ökoroom. Phis.org.info. Pittsburghi Egyetem. Rakéta. Reading Egyetem.Sciencetimes.com. Scientific Reports. Szent István Egyetem.The Guardian. TopAgrar.com