Agrármonitor
Kiváncsiak klubja
Mutáns állatok jártak a Nemzetközi Űrállomáson
A Nemzetközi Űrállomásra (ISS) felküldött 8 “kigyúrt”, mutáns egér izomzata tovább gyarapodott.
(A „kezelőszert” természetesen nem írják le.)
Az ígéretes eredmény segítheti például a Marson hosszú ideig tartózkodó asztronauták izomzatának megőrzését.
Az emberekre kifejtett hatás? Sok a nyitott kérdés.
Algák génjeivel kezelt növények kevesebb vizet igényelnek.
Az Essex Egyetem kutatói egy algában található fehérjével módosították a dohánynövény génjeit.
A kezelés hatására a növény kevesebb vízfogyasztással is gyorsabban növekedett.
A génmódosítás gyakorlatilag a fotoszintézist javítja.
A tudósok reményei szerint hamarosan a szója, a homoki bab és a rizs esetében is jó hírekről számolhatnak be.
A génmódosított növények használatát az Európai Unió ugyan tiltja, ám a tudósok génmódosítás helyett génszerkesztést alkalmaztak.
A növények képesek megérezni a tél hosszát és ehhez időzítik virágzásukat.
Az ELTE kutatói fedezték fel, hogy a tél közeledte a növényekben egy biológiai órát indít be. Ez az érzékelő méri a tél hosszát, észleli a tél végét és ezek alapján időzíti a virágzást.
A rendkívüli tudományos felfedezés új utakat nyithat a fenológia, vagyis a növények és az állatok fejlődési szakaszait megfigyelő tudományterületen.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a későbbi virágzást leginkább a “hómélység anomália”
(a hómélység hosszú idejű átlagtól való eltérését) befolyásolja.
A növények természetesen semmilyen módon nem képesek mérni a hómélységet vagy a hóhiányt. Az új molekuláris biológiai eredmények arra utalnak, hogy egy igen komplikált hőmérséklet érzékelési mechanizmus működik a növényekben, amely a tél hosszát rögzíti.
Gyakorlati hatás? A növény így váratlan februári meleg-betörés esetén például képes visszafogni a virágzását.
Laskagomba a választott malacok hasmenése ellen
A kínai kutatók a választott malacok takarmányába kilónként 5-15 gramm laskagombát kevertek.
Hatására a malacok hasmenési tünetei több mint 50 százalékkal csökkentek.
A tehenek farára festett szemek védenek a ragadozóktól
A tehenek nagy ragadozók elleni védelméről több afrikai országban kísérletek folynak.
Az eddigi eredményei azt mutatják, hogy a tehenek farára párosan felfestett szemek védelmet nyújtanak ragadozók támadásai ellen, pontosabban elriasztják azokat a tehenek zaklatásától.
Az állatetológiai szakértők feltételezik, hogy a ragadozók a szemek látványától meglepődnek.
A támadások számát ezzel a módszerrel jelentősen csökkenteni lehet.
Néhány hét elteltével 835, festett szemek nélküli tehén közül 15, a festett 543 tehénből csak 4 egyed vált a ragadozók prédájává.
Egy régi-új csodajószág
A gyapjas sertés Európában régebb óta ismert. Nem teljesen azonos a mangalica fajtával.
A csekély jövedelmezőség miatt szorult ki a tartásból és már a kipusztulás fenyegette.
Németországban most újra megjelent.
A tapasztalat: különlegesen ízletes sonkája kilónként 60-90 euró közötti áron értékesíthető (természetesen korlátozott mennyiségben). Szalonnájának vastagsága háromszor-négyszer meghaladja a hibrid sertésekét. A hasaalja szalonnája egy teljesen egyedi ízvilágot hoz vissza.