Agrármonitor

Innováció

Új világrekord

Egy új-zélandi gazdálkodó földjén új búza világrekordot mértek. A hektáronkénti hozam 17 398 kilogramm. Az eredmény új fajták kipróbálásának és a munkafolyamatok átalakításának köszönhető.

Eric Watson gazda, az új-zélandi Ashburtonból öntözéssel a saját korábbi világcsúcsát döntötte meg.
“Az új fajták kipróbálásával, a folyékony nitrogénre történő átállással és a növények állapotának rendszeresebb ellenőrzésével sikerült elérnünk ezt az újabb hihetetlen eredményt ” – tette hozzá a farmer.

GMO: Áldás vagy csapás?

A genetikailag módosított növények előállításában elért sikereik elismeréseként egy belga tudós és két, az Egyesült Államokban tevékenykedő kutató nyerte az idei Világélelmezési Díjat. Ez az első alkalom, hogy a World Food Prize elnevezésű elismerést – amelyet gyakran egy mezőgazdasági Nobel-díjjal felérő díjként emlegetnek – genetikailag módosított (GMO) növények előállítói kapták.

A világon tavaly 170 millió hektáron termesztettek génmódosított növényeket – emlékeztet indoklásában a díjat odaítélő bizottság.
A világ teljesen megosztott a kérdésben.
 
Mi lehet a jövő? A spanyol és az amerikai kereskedelmi tisztviselők az európai GMO- ellenállás megtörésén fáradoznak. Spanyolország egyike annak a néhány európai államnak, amely génmódosított növényeket, elsősorban kukoricát termel. 2010-ben az Unióban előállított génmódosított tengeri (Bt kukorica) nyolcvan százalékát Spanyolországban termelték.
A szegény ázsiai országok többségében nagy a kísértés, hogy az élelmiszerhiányon génmódosított technológia segítségével enyhítsenek.
Három éve India és Kína termőterületének már három százalékán termesztettek génmódosított növényeket, aminek több mint kilencven százaléka egyelőre továbbra is hat észak- és dél-amerikai országból származik, nyolcvan százalékát az Egyesült Államokban, Argentínában és Brazíliában állítják elő.
Biomassza dilemmák

A holland parlament elhatározta, hogy a biomasszát minél hamarabb kivezetik az energiamixből, ugyanis a biomassza égetésének nem minden formája fenntartható és nem így akarnak villamos energiát nyerni.

A biomassza hasznosítását már jó ideje vita övezi. Bár alapvetően megújuló energiaforrásnak minősül, jelentős környezeti károkkal is járhat.

Magyarországon is jelentős arányt tesz ki a megújulók használatában. A biomasszához tartozik ugyanis a szerves hulladék, így például az élelmiszerhulladék, de a kivágott fák égetéséből nyert energia is.

A holland parlament jelentése alapján a biomassza elengedhetetlen a körforgásos gazdaságban, azonban felesleges elégetni. A biológiai anyagok fontosak a vegyi-  és az építőiparban, valamint a mezőgazdaságban. Viszont nincs elegendő, fenntarthatóan előállított biomassza ahhoz, hogy fedezzék a hő-, illetve villamosenergia igényt.

A Proteus lesz a világ legnagyobb víz alatti kutatóállomása

A Karib-tenger felszíne alatt 18 méterrel a világ legnagyobb víz alatti kutatóállomását építik. A projekt ötletgazdája Fabien Cousteau oceanográfus, a világhírű francia tengerkutató, Jacques Cousteau unokája. A tervező: Yves Béhar.

A Curacao sziget közelébe tervezett Proteus 372 négyzetméteres laboratóriuma a világ különböző tájairól származó tudósoknak ad majd lehetőséget az óceán tanulmányozására, a klímaváltozás hatásainak vizsgálatától kezdve az eddig ismeretlen tengeri teremtmények felfedezésén át a gyógyszerkutatási áttörésekig.

A tervrajzok szerint a körkörös kialakítású, kétemeletes komplexumot a tengerfenékhez rögzített cölöpök tartják. Az oldalán sziromszerűen kiálló kabinokban egyebek között laboratóriumokat, lakrészeket és orvosi helyiségeket alakítanak ki.

A szél- és napenergiával működtetett építmény az óceáni hőenergiát is hasznosítja és a világ első víz alatti üvegházának is otthont ad majd.

A projekt megálmodói szerint a Proteus a Nemzetközi Űrállomás (ISS) víz alatti megfelelőjeként fog működni.

Felépítését három év alatt tervezik.

Megjelentek a robotkutyák a Ford üzemeiben

A Boston Dynamics robotkutyái ülnek, mancsoznnak és a hátukon hemperegnek. Emellett elvégeznek 360 fokos kamerás szkenneléseket, felmásznak harmincfokos emelkedőkön, és ha kell, órákon át lépcsőznek. Utóbbi tulajdonságaik miatt kerültek a Ford kísérleti programjába, amelynek célja az idő- és költségmegtakarítás, illetve a hatékonyság növelése.

Az élénksárga robotok alkalmazását hamarosan elkezdi a Van Dyke sebességváltó üzemben a Ford: öt beépített kamerával érzékelik a környezetet, egy feltöltéssel akár öt kilométeres sebességgel is tudnak haladni közel két órán keresztül.

Később tervezik megoldani a robotok távvezérlését is.
FEHÉR Károly: MONITOR
Figyel, jelez, nyomon követ
FORRÁS
Agroinform. Agrofórum. Agronapló. Biztonsági Kutatóintézet, Kansas, USA.
CNN hírportál. Euractiv. FAO. Guinness könyv. Házipatika.com. Hvg.hu. IFL Science.
Magro.hu. Magyar Nemzet onlie. MTI. Nature. OECD. Országos Meteorológiai Szolgálat.
Piacg Profit. Player. Plos Medicina. Rakéta. Sygenta. Stuff.co.nz. online.
Technológia/Tudomány. VFP. Világgazdaság. WHO.