Hajdúnánás

Az én történetem – Kiváló Partnerünk

 „Mindenki azon helyre állíttassék,
amelyben a legtöbb jót és hasznot művelheti.”
Gróf Széchenyi István

 

Sikerük az összefogás, a közös munka eredménye

Nyakas AndrásNévjegy:  NYAKAS András
Szavaival élve: „nyakas, határozott ember.” 46 éve a mezőgazdaságban dolgozik, ebből 37 éve magánvállalkozó. Pályafutását a hajdúnánási termelőszövetkezetben kezdte, majd 1981-től vállalkozó, baromfitartó és állatkereskedő. 1995-ben alapítja a vállalkozását, amely mára sikeres, országos hírű családi vállalkozássá fejlődött.Hajdúnánás városból a tanyára költöztek. Az állatok közvetlen közelébe építették házukat, hogy mint mondja – „halljam, ha leáll a ventilátor, vagy a teheneink kérnek valamit.”Az Észak-Alföld térségben gazdálkodó cég, teherbíró képessége alapján a biológiai-, az anyagi- és a műszaki alapjait folyamatosan fejleszti, korszerűsíti.A tulajdonos 1610-ig vezeti vissza őseit. Elkezdődött a generációváltás. A ma is dinamikus, köztiszteletben álló családfő, a tanyán gyakorlati tapasztalatokat szerző két agrármérnök fiának Andrásnak és Tamásnak készül átadni a stafétabotot.Kiemelkedő munkássága elismeréseként 2018. 02. 10-én vehette át állattenyésztés kategóriában az “Év Agrárembere” kitüntető címet.”A családom és munkatársaim segítsége, figyelme is benne van ebben a megtisztelő kitüntetésben”-mondotta.

 

NYAKAS András tulajdonossal, az állattenyésztési kategória “Év Agráremberével” fiai társaságában FEHÉR Károly beszélgetett.

Kárpótlással vásárolt föld. 10-12 helyről érkező tehenek.
Ez a múlt. Azóta az üzem korszerű vállalattá fejlődött. Kérem, mutassa be az üzemet.

– A gazdasági cél már a kezdetek idején egyértelmű volt: korszerű tejtermelő tehenészet kialakítását terveztük. 1995-ben építettük az első istállónkat, kis műhellyel. A következő évben a második istálló és az Alfa Laval fejőház épült, melyet később bővítettünk, korszerűsítettünk. A tehénállomány növekedésével újabb épületeket kellett építenünk. Eközben természetesen kihasználtuk a támogatási lehetőségeket, ám amikor szükség volt egy új beruházásra, vagy lehetőségünk kínálkozott termőföld vásárlásra, azt támogatás nélkül is megvalósítottuk, így biztosítva a folyamatos fejlődés lehetőségét.

Az állományunkkal együtt földterületünk is növekedett, műszaki hátterünk folyamatosan korszerűsödött. Ma 1700 hektár – átlagosan 22 aranykoronás – területen gazdálkodunk. Ennek fele a családunké, a többit béreljük.

Egymás földjeire nem megyünk. Vidékünkön földet vásárolni csak akkor lehet, ha valaki felhagy a gazdálkodással. A meglévő földjeinken kell még hatékonyabban gazdálkodnunk.

Mintegy 100, a maga területén kitűnően képzett, dolgozónk van. Zömében a környékünkről járnak hozzánk. Büszkék vagyunk rájuk, megbecsüljük, megfizetjük őket.

Vezető társaimnak azt mondom: „ne dolgozz, legyél ott mindenütt, figyelj és irányíts.”

Munkánk, sikerünk alapja tehát a szakértelem, az elkötelezettség, a tisztesség, a közös gondolkodás.

istálló

Fő ágazatuk a szarvasmarha tenyésztés, kiváló értékmérő tulajdonságokkal. Említene közülük
néhányat?

– A Bonafarm csípőteleki tejtermelő üzeme után miénk az ország második legnagyobb méretű – egy telephelyen lévő – korszerű tehenészeti telepe. 2000 Holstein-fríz tehénnel és szaporulatával, összesen 4400 szarvasmarhával dolgozunk.

Sokatmondóbb képet kapunk és a fejlődést jobban mutatja, ha egy nagyobb, mondjuk a 2010-2017. közötti időszak termelési eredményeiről beszélünk.

A tehénlétszám-gyarapodás ez alatt több mint 100 százalékos, saját szaporulatból, vásárlás nélkül

890-ről 2000-re növekedett.

Az egy tehénre jutó éves tejtermelés nyitóra vetítve 9000 kg-ról 11300 kg-ra nőtt, amit– mondhatni egyedülálló módon – mi a sokfelé szokásos napi 3-4-szerivel szemben kétszeri fejéssel érünk el.

Az éves fejési átlag 29 kg-ról több mint 35 kg-ra nőtt.

A két ellés közötti idő 440 napról, 406-ra csökkent.

Ez év januárjában sikerült elérni az eddig napi kétszeri fejéssel hihetetlennek tűnő 39 kg-os fejési átlagot is. A 2010-es szintén januári 29 kg-os fejési átlaghoz viszonyítva jelentős fejlődés a tehenenkénti kerek 10 kg-os termelésnövekedés.

2015-ben 15 millió 700 ezer kg tejet termeltünk, a következő évben 18 és fél milliót, tavaly átléptük a 20 milliót 640 000 kg-mal. Az idei évre kb. 23 millió kg várható előreláthatóan.

● Az üzemméret-hatékonyság a tejtermelésben is meghatározóan fontos?

– A mi tapasztalatunk és példánk alapján ki merem jelenteni, hogy – igen. Ilyen üzemmérettel és ekkora tehénállománnyal gazdaságosan lehet termelni. Emellett természetesen a genetikai háttér, a takarmányozás és a szakmai műveltség a meghatározó.

Az integrációban közvetített szaktanács, a szaktudás közreadása, a tulajdonosi-menedzsment szemlélet meghatározó, a versenyképesség feltétele. A boldogulás mozgató rugója a felkészültség, a humán erőforrás, természetesen a többi állatfaj esetében is.

● A bikaborjakat korábban hizlalták, most fiatalon eladják. Mert …

–Elsősorban a férőhely-hiány miatt, és mert a 650 kilós súlyig tartó hizlaláson csekély hasznunk maradt.

A tejet, a Bihari Agroteam Szövetkezet közbejöttével Romániában értékesítik. Miért ott…?

–Mert az ALBALACT cég többet fizet érte. Meghatározó, jó partnerünk. A mintegy 6 éve élő szerződésünkben csupán az árakat finomítjuk.

Naponta biztonságosan közel 68ezer, évente több mint 20 millió kg kiváló minőségű tejet szállítunk. Romániában egyébként jellemző, hogy a feldolgozók, a sok kisüzem helyett inkább a magyar nagyüzemektől veszik a tejet.

● Hivatalos források szerint a tej- és tejtermékárak 2017-ben végig kedvezően alakultak. Az átlagos  éves termelői nyerstej ára mintegy 20 forinttal haladta meg az egy évvel korábbit.

– Az évek során megszenvedtük ezt a fellendülést. Ugyanakkor, az ugyancsak hivatalos előrejelzések szerint a tejárak lendülete, akár már a télvégi, kora tavaszi időszakban alábbhagyhat, sőt az árciklus ismét elindulhat lefele. Az ősszel viszont felfelé kell, hogy menjen.

●Magas szintű tehenészetükben melyek a tenyésztési célok?

– Egyedi párosítási tervünkben elsősorban a hasznos élettartam, emellett a tejmennyiség gazdaságos növelése, a szaporodásbiológia, a tőgyegészségügy és a technológiai-tűrőképesség a szelekciós szempont.

A világ legtöbb tejet termelő fajtájának tartott holstein-fríznél – éppen a nagy tejtermelése miatt – a hasznos élettartam növelése különösen nagy szakmai figyelmet, hozzáértést igénylő feladat.

A tejtermelés szempontjából azonban a genetikai tényezők mellett a környezeti változók is rendkívül meghatározóak. Éppen ezért a legfontosabb feladatunk és egyben lehetőségünk a környezeti tényezők – a takarmányozás, a tartástechnológia, a részletekre kiterjedő figyelem – folyamatos javítása. Ezt tesszük!
istálló

● A két ellés közötti 406 nap a gazdaságos termelés egyik alapja és kiváló szaporodásbiológiai 
munkára utal.

– Régebben az állatok szaporodása nem okozott gondot, természetes folyamatnak tartották. Mostanra e téren is alapvető változások történtek és a szaporodásbiológiai zavarok, sok helyen a gazdaságos termelés fő gátjai is lehetnek. Ami kiváló állattenyésztőink feladata a reprodukciós zavarok megelőzése, állatorvosunknak, szaporodásbiológusunknak az okok feltárása és a gyógykezelés a dolga.

A Holstein-fríz középkorán érő, könnyen ellő fajta. Mi az üszőket általában 14 hónapos korukban, 400 kilós testtömegük elérésekor vesszük tenyésztésbe.

Főként amerikai-kanadai, kisebb részben holland bikák örökítő anyagát használjuk.

Az elléstől az újra vemhesülésig saját protokollt alakítottunk ki.

● A szarvasmarha a nagy rosttartalmú tömegtakarmányok hasznosítására képes kérődző állat,
amelyekre fiatal korától kezdve folyamatosan szüksége is van. Vetésszerkezetüket ennek
figyelembevételével alakították ki.

– Fő növényünk a silókukorica. Kísérleteink nyomán több fajtából válogattuk ki a silóba kerülő legjobbnak ítélt fajtát. A 150 hektár lucernát szenázsnak termesztjük. A szénát zömében a környező gazdáktól vásároljuk. Mintegy 200 hektár, szenázsba kerülő rozs szerepel a vetéstervünkben. 150 hektár a legelőnk. Abraktakarmányainkhoz 200 hektáron napraforgót, 250 hektáron búzát termesztünk.

Gazdaságunkon halad át a Keleti-főcsatorna. 2014. óta 350 hektáron öntözünk, amit mintegy 500 hektárral tervezünk bővíteni.

Az optimális betakarításhoz kedvező ár-értékarányon vásárolt, középkategóriás gépeket használunk.

●Takarmányozási technológiájukat, receptúráikat az UBM-mel közösen alakítják. Hogyan tekint
erre a kapcsolatra?

–Az UBM-től ár-értékarányon kiváló minőségű premixeket és fehérjehordozókat vásárolunk. Tanácsadójuk Mozsár János nemcsak „be-benézeget” hozzánk, hanem tevőlegesen is részt vesz a takarmányozási munkákban. Az ő receptúrái alapján állítják össze takarmányozási programjainkat. Az UBM különleges eljárásával kezelt full-fat szójája, a SoyPreme meghatározó fehérjeforrás a tejelő teheneink takarmányadagjában.

Kapcsolatunk a céggel korrekt, kölcsönösen előnyös, minőségjavító. Jól csengő márkaneveink erősítik egymást.

● Csapatépítő, csapatban gondolkodó vezetőnek tartják. Hogyan foglalná össze szakmai hitvallását?

– Nem lehetsz mindig, mindenütt ott. A hatásköröket megosztom munkatársaimmal. Igaz, hogy az egyéni döntés általában gyorsabb, ám ezért akár elsietett is lehet. A csapatban való gondolkodás, együttműködés alaposabb, körültekintőbb, főként azért, mert szélesebb körből jön az információ.

Igyekszem tudatni a csapattagokkal, hogy számítunk rájuk, építünk a véleményükre. Az embereknek, főként a mások előtt adott dicséret – persze az anyagiak mellett – hajtóerő.

Ha dolgozóink látják, hogy az ő gondolataik, javaslataik is benne vannak a döntésekben, akkor jobban magukénak érzik azokat és feltehetően többet tesznek megvalósulásért.

●Aranykoszorús gazda. Patriótaként Hajdúnánás és Hajdú-Bihar megye szakmai, szellemi,
kulturális fejlődéséért, hagyományőrző tevékenységéért folyó közéleti munkásságát Arany Sándor  
és Csiha Győző Díjjal ismerték el. Szakmai munkásságának magas színvonaláért, t a közelmúltban odaítélt az Év Tenyésztője díj fémjelzi. 2018.02.10-én vehette át az állattenyésztési kategóriában „Az Év Agrárembere” kitüntetést. Örül az elismeréseknek?

– Mindenki örül, ha elismerik, netán díjazzák a munkáját. A körülöttem, velem együtt dolgozó emberek, a közösség segítségével elért szakmai díjaknak örülök a legjobban. Az eredményes munka, a helyén kezelt siker, az elismerés hajtóerő, új energiákat szabadít fel.

●Kívülről úgy tűnik – bár kétségkívül nagyon megküzd érte, de – tenyerén hordozza az élet.
Belülről is így éli meg?

– Nagy ajándékot kaptam az élettől. Azzal foglalkozom, amit igazán szeretek. A munkám a hobbim is. Közel 46 éve az agrárszakmában, 37 éve pedig magánvállalkozóként is kipróbálhatom magam. Eközben sok kitűnő emberrel találkoztam, sokat tanultam tőlük. Ez fontos, mert, ha azt hiszed mindent tudsz, csalhatatlan vagy – elbuktál.

A saját út megtalálása, önmagad felépítése, talán az egyik legnehezebb törekvés az életben.

Fontosnak tartom a reális célok kitűzését. A sikert és a kudarcot is igyekszem feldolgozni. Életem fontos pillanataiban – persze a tudatosság mellett – követtem megérzéseimet, sőt vágyaimat, álmaimat.  Persze szerencsém is van, ám ennek elnyeréséért is igyekszem a lehető legtöbbet megtenni.

●A biztos családi háttér az életében meghatározó. A farm közösségét is mintegy családtagnak
tekinti.

– Valóban, a hátországomból, feleségem részletekre kiterjedő figyelméből, gondoskodásából, két fiam és a joghallgató Éva lányomtól merítem az erőm, hitem döntő részét.

A jó család – sok egyéb között – az összetartozás, az öröm, a nyugalom, a megértés, a támasz, a védelem, a biztonság, az egymás megbecsülését, a fiatalok támogatását jelenti, szimbolizálja.

Az én családom ilyen és nap, mint nap azon dolgozom, hogy a vállalkozásom nagycsaládja is egyre több elemében ilyen legyen.

Elégedett, boldog ember vagyok, úgy gondolom, megalapoztam az unokáim jövőjét is és talán ők is viszik majd tovább a vállalkozást.