Csak profi módon érdemes gazdálkodni.
Mi az a profi gazdálkodási szemlélet, ami például Spanyolország sertésállományát 30 millióra növelte, és miért stagnál a magyar sertésállomány még mindig?
Névjegy
Földi János vezérigazgató – Pankotai Agrár Zrt. Agrármérnök, közgazdász.
A kezdetektől agrárpályára készült. A hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. Eredendően állatorvos akart lenni, de aztán mégis agrárpályára jelentkezett. Egy év földhivatali munka után, a gyöngyösi Főiskolán, majd a Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát.„A falum termelőszövetkezetében nem kellettem.” A Pankotai Állami Gazdaság az első, és négy évtizede az egyetlen munkahelye. Minden szakmai lépcsőfokot végig járt – ma vezérigazgató.Véleményformáló személyiség, rangos fórumokon szívesen fogadják tapasztalatait. A Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei szervezetének egy évtizeden át volt az elnöke.

Földi János vezérigazgatóval Fehér Károly beszélgetett.

– Négy évtizede első és egyetlen munkahelye végigkísérte, évek óta vezényli a gazdaság életét, fejlődését.    Hogyan jellemezné a mai Pankotai Agrár Zrt-t?

– A viharos gyorsasággal változó világra figyelő, több elemében modern, megújuló szakmai műveltséggel, feszítetten, reális tervekkel dolgozó, a teljes vertikumot átfogó, alapanyagtermelő, környezettudatos üzem. Innovatív, az előremutató hagyományos és új módszereket ötvöző, társadalmi szerepet vállaló, ember- és partnerbarát nagyvállalat vagyunk.

foldi_JO

Földi János cégét innovatív, az előremutató hagyományos és új módszereket ötvöző nagyvállalatként jellemzi

– Mindezekből következik a termelési szerkezetük.

–  Az adottságainkra épülő üzemágaink: a növénytermesztés, az állattenyésztés és a takarmánygyártás. A 20-22 aranykorona értékű bérelt földeken, búzát, kukoricát, napraforgót, repcét, borsót és csemegekukoricát termelünk. 1100 hektáron öntözéssel, ami az erősen szárazságra hajló vidékünkön nagy érték.

A sok lábon álló növénytermesztésünk fő feladata állataink takarmányellátása. Összehasonlító kísérleteink alapján, évtizedek óta keressük az újabb ígéretes, korszerű növényfajtákat és hogy meg is találjuk annak bizonyítéka – többek között –

a nyolc- és fél tonnás hektáronkénti átlagterméssel fizető búzánk.

Növénytermesztési eredményeink alapja a korszerű talajművelés, növényvédelem, talajerőgazdálkodás, minél több szerves-anyaggal és észszerűen kevesebb műtrágyával.

– Állattenyésztési ágazatuk főszereplője a sertés.

– A cserebökényi puszta legelőit hasznosító 1500 merinó juhunkat és a rendkívüli, kiváló extenzív képességű 300 szürkemarhánkat, nem éppen mutatóban tartjuk, de nem meghatározó állatfajok. A baromfi, a sertés „táplálék vetélytársa” reálisan nem illeszthető termelési szerkezetünkbe. A sertés stratégiai ágazat. Annyi takarmányt állítunk elő, ami szükséges a sertések éves takarmányozásához.

Átlagosan 2500 kocával és szaporulatával termelünk. Évente 60-70 ezer hízósertést értékesítünk.

A minél gyorsabb genetikai haladás érdekében, a világ legjobb sertéshibridjeivel, tenyésztési-, szaporodásbiológiai-, takarmányozási-, sertésegészségi-, technológiával dolgozunk, eredményesen.

– Az értékmérő-tulajdonságok?

– A fő mutatók – a szaporaság, a malacnevelő-képesség, az elhullási arány, a hízó- és a vágótulajdonságok – a minőség, az eredményesség fontos értékmérői, ám ezekkel együtt és mindezek eredményeként mi mindenekelőtt az ágazat hatékonyságát, profittermelő-képességét értékeljük, tartjuk irányadónak.

malac

A vállalat a világ legjobb sertéshibridjeivel, tenyésztési-, szaporodásbiológiai-, takarmányozási-, sertésegészségi-, technológiával dolgozik

– A sertéstenyésztő munkájuk teljesítményének elismerését a „Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS)” védjegy elnyerése jelzi.

– Büszkék vagyunk rá és útba igazít. Munkánkat, a hozzáadott értéket, az egészséges termékeink minőségét, GMO-mentességét végülis a fogyasztók elégedettsége mutatja. E védjegyet, marketing munkával szélesebb körben kellene ismertetni.

– Harmadik fő üzemáguk a takarmánygyártás. Az állataik takarmányellátását saját termelésű takarmánynövényeikre alapozzák és hosszú ideje együttműködnek az UBM-mel. Milyennek ítéli ezt a kapcsolatot?

– Kölcsönösen előnyösnek, korrektnek. A szerződés kötelez, az adott szó megtart – mondja az UBM partnerfilozófiája. Ehhez tartjuk magunkat. A takarmánygyártásunkhoz premixeket, prestartereket, malactápot, fehérjehordozókat vásárolunk a cégtől, ár-értékarányon, garantáltan kiváló minőségben.

Az UBM felkészült szaktanácsadói segítik munkánkat. Speciális receptúrákat készítünk, közös kísérleteket állítunk be. A cég genetikai programjából is hasznos módszereket ismertünk meg. UBM-es kapcsolatunkkal kicsit mások előtt járunk, mert előre tudjuk a takarmánypiac várható mozgását, változásait.

– Egyre többen a „spanyol sertéstenyésztési csodát” említik követendő példának. Önök viszont, főként a dán tapasztalatokat hasznosítják.

– A spanyol sertéstenyésztés, mintegy három éve első Európában. Állományuk kereken 30 millió, évente 48 millió sertést vágnak, telepfejlesztésük világszínvonalú. Jól szabályozott vertikális integrációban dolgoznak. Követésre érdemes, kiváló példa ez ahhoz, hogy az évek óta stagnáló hazai sertésprogram végre érdemben meginduljon, s ne 3 milliónál kevesebb sertésállományunkkal kelljen még mindig egy helyben topognunk.

A spanyol siker alapja – persze az anyagiak mellett – a sertéstartók és a termékpálya szereplőnek összefogása.  Hozzáteszem, hogy a spanyolok, fejlesztéseik elején, a 90-es években Hollandiából vásároltak sertéseket, főként hízóalapanyagot.

foldi_JO2

“Az UBM felkészült szaktanácsadói segítik munkánkat. Speciális receptúrákat készítünk, közös kísérleteket állítunk be.”

– Tehát ez is erősíti az eredményes dán tapasztalataik követését.

– Jó pár éve, egy dániai kiállításon ismerkedtem meg néhány gyakorló sertéstartó gazdával, akikkel ma már baráti a kapcsolatunk. Kölcsönös tapasztalatcseréken találkozunk.

Mi mindenekelőtt a nyereségközpontú szemléletüket, az engedményt nem tűrő genetikai-, tenyésztői munkájuk módszereit és egy sor gyakorlati mesterfogást tanultunk, vettünk át tőlük; azt a felfogást, hogy csak profi módon érdemes gazdálkodni. Biztonságot kapunk elképzeléseink megvalósításához. A legjobbaktól tanulunk.E kapcsolat eredményeként a dán FUNKI, folyamatirányított, számítógép-vezérlésű, száraz- és nedves etetési rendszert a tervező részleg sikeresen forgalmazza Magyarországon.

– Milyennek ítéli a sertéságazat jövőjét?

– A sertéságazat ki nem használt lehetőségei, meg a piaci előrejelzések alapján, kitűnőnek, töretlennek tűnnek a világ sertéshús iránti igényei. Olvastam, hogy a szakértők 2017-2027. között 10 százalékos fogyasztás-növekedést jeleznek. Itthon is jelentős az igény a sertéstermékek iránt, – de

– Mit jelent a de?

– A dühöngő Afrikai Sertéspestis (ASP) és a nyomában bizonytalan piaci helyzet viszont akár beláthatatlannak is nevezhető gondok, nehézségek sorát veti fel. A prognózisok szemelgetése helyett – ezzel semmi újat nem mondok – a mindent megelőző, alapvető feladat az elsöprő hatású betegség elleni meglévő védekezés, minden lehetséges eszközzel és módon!

– A földjeiken önjáró gépek dolgoznak, jól működik a számítógép-vezérelt etetőrendszerük, és biztos lehetne még példákat hozni a precíziós fejlesztés egy-egy részelemére. Milyennek ítéli a precíziós gazdálkodás jövőjét?

– Nekünk ma valóban csak részelemei vannak meg ennek a technológiának. A mezőgazdaság digitális technológia rohamos fejlődése előtt áll. Figyelünk, minket is foglalkoztat ez a jövőt formáló, nagy léptékű téma. A szemléletformálás, mint általában mindenben itt is az anyagi háttér fontos sikerformáló kérdés. Az önerő mellett – gondolom – jelentős állami szerepvállalás, támogatás kell a kibontakozáshoz. Addig is fontos feladatunk, a nálunk is jelentős üzemi szintű tartalékok feltárása és hasznosítása.

A pontos, naprakész adatgyűjtés, feldolgozás, elemzés és ezekkel a döntéshozó menedzsment munkájának segítése nem csupán az „okos, digitális”, hanem a napjaink, úgymond hagyományos gazdálkodásának is alapfeltétele.

– Ön szívesen foglalkozik a fiatal gazdajelöltekkel, gyakornokokat fogad és patronál. Az agrároktatási rendszer gyökeres átalakítás, korszerűsítés előtt áll. Mit ajánlana az új oktatási forma kialakítóinak?

– Mindenekelőtt azt, hogy a gyakorlati alapú, un. duális képzés az eddiginél sokkal hangsúlyosabb szerepet kapjon. A felsőfokú intézményeken folyó elméleti oktatás mellett, a gyakorlati képzést a példaadó szakmai felkészültséggel, korszerű biológiai-, tematikai-, technológiai háttérrel rendelkező üzemek szervezzék. Hangsúlyozom: nem „csak úgy általában”, hanem tervszerűen kidolgozott tematika, együttműködés, szerződés alapján történjen mindez.

A szakmánk iránti elkötelezettség-, a hivatástudat-, az igényesség erősítése nemigen tanítható, ám példaadó oktatókkal követésre érdemes lehet.

– Mi az, amire sajnálja a pénzt?

– Ami nem hoz profitot.

– Mi az, amit különösen nagyra becsül munkatársaiban?

– A szakmai felkészültséget, az új iránti fogékonyságot, a korszerűség mellett a hagyomány tiszteletét, a kollektív szellemet és a cégünk iránti lojalitást.

– Mit tart eddigi legnagyobb szakmai sikerének?

– Azt, hogy négy évtizede itt dolgozhatok, ami jelzi: elfogadtak, elismernek, bíznak bennem és megbecsülnek; hogy igazi csapatmunkával, együtt, közös gondolkodással sikeresen fejlesztjük emberközpontú gazdaságunk szakmai-, szellemi- biológiai- és technológiai erőforrásait.