„ A PIACOKON A KIHÍVÁSOKRA GYORSAN VÁLASZLÓ, INNOVATÍV VÁLLALATOK SIKERESEK  ”

 

Névjegy: PULAY Zoltán

 

Tatabányán nőtt fel, sok útravalóval. A természet, a mezőgazdaság iránti érdeklődését nagyapjától, apjától örökölte, akik vadász-mezőgazdász emberek voltak.

Agrármérnöki és külgazdasági szakmérnök diplomáját a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerezte. Ezt követően az Amerikai Egyesült Államok Wisconsin állama 400-as tehenészetében dolgozott, ami eddigi életútjában, szemléletének formálásában meghatározó szerepet  játszott.

A Környei Mezőgazdasági Kombinátban eltöltött hasznos gyakorlati tapasztalatokat hozó évek után, 1993-tól Ralston Purina Int’l takarmánygyártó cégnél és utódcégeinél beszerzési vezető hazai és nemzetközi mezőnyben.

2014-ben érkezett az UBM-hez, ahol beszerzési igazgató.

Munkájának nemzetközi elismerését jelzi, hogy az Európai Takarmánygyártók Szövetsége (FEFAC) alelnökévé választották.

 

PULAY Zoltánnal FEHÉR Károly beszélgetett.

 

  • Egy cikluson át az Európai Takarmánygyártók Szövetsége (FEFAC) elnökségének tagja volt.
    Munkájának elismerését jelzi, hogy a közelmúltban a rangos nemzetközi szervezet alelnökévé választották.
    Kérem, vonja meg az első ciklusának mérlegét, tapasztalatait. 

– A FEFAC munkájába – a  Gabonaszövetség Takarmány Tagozatának delegáltjaként – 2013-ban kapcsolódtam be.   2017-ben kaptam lehetőséget hogy az Elnökségben tevékenykedjek.

A cordobai XXVIII-ik Kongresszus legfontosabb üzenete a Phil Hogan mezőgazdaságért felelős  biztos által meghirdetett európai fehérje program támogatása  volt.

Érdekes és hasznos volt végig követnünk egy ellentmondásos helyzetet. Közben a premix- és takarmánygyártó ipar érdekképviseleti szervezetének, véleményt kellett formálnunk. Azt gondolom, sikeresen tettük a dolgunkat, aminek eredményeként a döntéshozókkal konszenzusba kerültünk.

Az alapelvként elfogadott üzenetünk szerint a mai modern európai fogyasztást szolgáló élelmiszer termeléshez elengedhetetlen az EU-n kívül a növényi fehérje import.

Ez elsősorban Dél Amerikát jelenti, de  Nyugat Európába már jelentős mennyiségű szójadara érkezik az USA-ból is, miközben Ukrajna Kelet-Európa egyre fontosabb szójadara szállítójává vált.

 

  • A szója a belterjes állattartás stratégiai növénye, ám a fehérjeprogram az alternatív fehérjenövényeikkel együtt lehet sikeres. 

– Éppen ezért határozottan elfogadjuk és támogatjuk az alternatív fehérjeforrások – lóbab, csillagfürt, szójabab, herefélék – gazdaságos termelését, nagyobb mértékű termelésbe vonását és sokoldalú takarmányozási hasznosítását szolgáló törekvéseket.

 

  • A FEFAC előre tekint, elfogadta a 2030-ig ható stratégiai tervét. 

– Az elmúlt ciklus mérföldkő volt, hogy kidolgoztuk a FEFAC 2030-ig tartó vízióját.

A dokumentumcíme is lényegre törő:

„Egy versenyképes állattartó szektor tudásalapú és megbízható partnerévé válni”.

A stratégia alappillére  a takarmány- és élelmiszerbiztonság és a fenntarthatóságon alapuló tudományos  takarmányozás.

Az előttünk álló  2020–2023-as ciklus lobby-feladatait a napokban, az újonnan alakult Igazgatótanács első ülésén két csomagban fogalmaztuk meg. Az első csomag  az EU takarmány- és állattartó iparának fenntartható versenyképességét szolgálja. Itt abban kell érdekeinket  érvényesíteni, hogy elfogadtassuk: a környezeti terhelés csökkentését célzó  politika  (Green Deal –  a Zöld Ügy) az állattartást a húsfogyasztás csökkentésének ösztönzésével ne büntesse. Ehelyett a környezettudatos gazdálkodási célok megvalósításában a takarmányipart tekintse potenciális partnerének, mivel alapvető érdekei fűződnek hozzá.

A második csomag a takarmány- és élelmiszerbiztonság témakörét öleli fel. Itt elsősorban a harmonizáció a fő feladat.

 

  • A takarmánygyártás, forgalmazás és felhasználás az élelmiszerlánc fontos tényezője.
    A FEFAC hogyan segíti a takarmánygyártókat? 

– Az EU intézményrendszerében FEFAC  védi, népszerűsíti és képviseli  az európai premix-  és takarmánygyártók érdekeit. Ennek érdekében együttműködik a világ-  és az EU szervezetekkel

(IFIF, Fediol, Cocereal), hogy maximalizálja a piaci lehetőségeket kihasználását az európai gyártók számára.

A szervezet professzionális szabályrendszert dolgozott ki az alapanyagok beszerzésére, takarmányok  gyártására, ami a premixek és késztakarmányok minőségének  és biztonságának a  záloga.  Részt veszünk az európai állattartás versenyképességét érintő európai kutatásfejlesztési programokban; intelligens kommunikációval és sajtókampányokkal erősítjük az európai premix-  és takarmánygyártás kedvező megítélését.

  • A takarmányipar munkahelyteremtő ágazat, a vidék népesség-megtartó képességének fontos szereplője. 

– A takarmányipar az EU vidéki gazdasági környezetének nélkülözhetetlen serkentője.

Gondoljunk csak bele:
az európai takarmánykeverőkben évente 163 millió tonna takarmány alapanyagot dolgoznak fel. Ezek  az üzemek 100 ezer embernek adnak munkát. További 560 millió tonna szálastakarmány alapanyag felhasználásával, évente 6 millárd db  brojlercsirke, 450 millió db tojótyúk, 250 millió db sertés, 90 millió db szarvasmarha és 100 millió db juh és kecske kerül takarmányozásra.

 

  • Az egyre súlyosabb helyzetbe kerülő globális fenntartható fejlődés, a környezet- és a talajvédelem,  a rohamosan növekvő népesség a takarmánygyártás elé is egy sor követelményt állít.
    A takarmányipar egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe.
    Az ellentmondásos helyzetnek legalább mérséklésére mi lehet a FEFAC szerinti megoldás?  

– Mérföldkőnek tekinthető, hogy egy nemzetközi konzorcium 2016-ban életre hívta a GFLI-t, azaz  a Globális Takarmány Életciklus Feltáró Intézetet. A szervezet birtokában lévő adatbázis, amely a takarmány-alapanyagok életciklusát követi és annak a környezetre való hatásának mérését teszi lehetővé.

Következő lépésben  a munka kibővítésére a FEFAC, az IFIF (Világ Takarmánygyártó Szövetség), továbbá a kanadai és az USA takarmányszövetségek egy non-profit szervezetet hoztak létre.  Ezzel a lépéssel az adatok publikussá váltak, a takarmányipar szereplőit segítik. Azt gondolom, a takarmányiparnak jó esélyei vannak arra, hogy a közvélemény elfogadja, hogy a takarmányipar  környezetterhelése messze alul marad más iparágakhoz képest, de ami még fontosabb, hogy kulcsszereplő az állattartás környezetterhelésének csökkentésében.

Az innováció támogatásával alapvető törekvésünk, hogy – az eddigi eredményeken túl – új  takarmányozási megoldásokkal csökkentsük a talaj ammóniaterhelését.

 

  • A szója a fehérjebázis stratégiai csúcsnövénye, a takarmánypiac „hatalmi” tényezője.
    Forgalmazását, a tisztességes piaci versenyt gyakran konfliktusok kísérik. A FEFAC  a közelmúltban ennek feloldására is megalkotta „A szója beszerzési irányelvek” dokumentumát.
    Melyek a fontosabb határozatok, döntések?  

– „A szója beszerzési irányelvek”  a FEFAC által egy gondosan és professzionálisan összeállított dokumentum. Követése biztosítékot jelent arra, hogy az európai takarmányipar által felhasznált  szója termesztése ne károsítsa a termelés környezetét;  termesztése munkajogilag és a föld tulajdonjog szempontjából legális feltételek mellett történik; tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat – gyermekmunka kiküszöbölése, humánus munkaidő; szorgalmazza az olyan új mezőgazdasági technikák alkalmazását, mint a precíziós növénytermesztés.

Az irányelveket már több cég, köztük a világ meghatározó szójafeldolgozó és kereskedő cégei elfogadták.

Az esőerdők védelme nemes és szükséges  feladat, de látni kell, hogy túlmutat egy európai szervezet határain. Ennek érdekében a FEFAC már évek óta élő kapcsolatot  ápol a térség legnagyobb szójatermesztőit és feldolgozóit tömörítő szervezeteivel  (pl. a brazil  Abiove).

 

  • Az Európai Parlament antibiotikumok használatát korlátozó legújabb jogszabálya az állattartókra, állatorvosokra, az állategészségügyi hatóságokra újabb jelentős feladatokat ró. Itthon is ki kell dolgozni, hogy mit, hogyan, miként kell tenni? Mi a  FEFAC álláspontja?  

– Ez azért is fontos, mert az antibiotikum, az antimikrobális rezisztencia témája, az emberi- és állategészségügyet egyaránt érinti.

Sokszor halljuk, azt az akár laikusnak is nevezhető megközelítést, hogy mindez azért van, mert  a takarmányon keresztül rengeteg antibiotikumot viszünk az állat szervezetébe.  A mi álláspontunk szerint mi nem vagyunk gyógyszergyártók, nem érdekünk a gyógyszereladás.  Viszont, ha az állat beteg, azt kezelni, gyógyítani kell. Ennek egyik beviteli eszköze lehet a takarmány is.  Az már évek óta előrelépés, hogy csakis kezelésként vihetünk be a takarmánnyal kokcidiosztatikumokat, megelőzésre nem.  Ellenben a megelőzésnek óriási jelentősége van. Ha egészségesek az állataink, nincs szükség gyógyszer alkalmazására.  Az egészség záloga pedig a telepi higiénia és a szakszerű takarmányozás.

 

  • A GMO-mentesség elérése a tennivalók homlokterében áll. Országunk deklarálta GMO-mentességét.
    A FEFAC álláspontja szerint hogyan tovább? 

A vita szintén széles nyilvánosság előtt zajlik.  Ahhoz, hogy tisztán lássunk, a témát két részre kell osztanunk. Egyik eleme a GMO-mentes termesztés és másik  a GMO technologiával előállított növényekből származó takarmány alapanyagok használata.

Magyarország elkötelezte magát a GMO-mentes növénytermesztés mellett. Ez egy döntés volt, melynek jelentős erkölcsi és piaci értéke van. Gondoljunk csak a hazai  kukoricából származó és a takarmányipar számára rendkívül értékes melléktermékek  –  CGF, DDGS, kukoricacsíra  – garantált GMO-mentességére.

Ugyanakkor az is látni kell, hogy a hazai állattartáshoz nélkülözhetetlen  import szójadara több, mint 90 százaléka dél-amerikai GMO termesztésből származik.  A GMO-mentes szójabab és szójadara hozzáférhetősége egyre szűkül és felára  60-100 dollár. Ez az éves hazai 430  ezer tonna szójadara importra vetítve súlyos költség lenne, ami az export orientált sertés és baromfi ágazatot teljesen versenyképtelenné tenné.

A FEFAC állápontja, hogy a fogyasztói igényeknek meg kell felelni  és a GMO-mentes takarmánygyártás, valamint gazdaságos felhasználásának lehetőségeit fel kell tárni, meg kell teremteni.

Ezt az európai fehérjeprogram támogatásával kell elérni és nem feltétlenül a dél-amerikai GMO-mentes szójabab és dara importján keresztül, azon egyszerű oknál fogva, hogy a GMO-mentes szójabab 100 százaléka a veszélyeztett amazóniai térségből származik.

A másik kihívás, hogy mind a mai napig nincs EU szinten harmonizált GMO-szabályozás.  Ez tagállamonként eltérő, ami nagyban akadályozza az egységes piac elveinek gyakorlati megvalósítását.  Feszültségekkel teli helyzetmegoldását továbbra is szorgalmazzuk.

 

  • A takarmánygyártás fejlesztésében, innovációjában az információáramlás fontos szerepet játszik, ami sokszor fejlesztési, gyártási titokba ütközik, vállalati érdekeket sérthet.
    Áthidalható mindez? 

– A világ nagyot változott. Összehasonlíthatatlanul nagyobb információ tömeg áll rendelkezésre, mint korábban. Már nem tudunk vállalati titkokat páncélszekrényben őrizni. Ezenkívül sokkal több minden átlátható, mint korábban. Ugyanakkor az információkhoz való hozzáférés is felgyorsult. Ebben a versenyben az nyer, aki minél hamarabb alkalmazza az innováció eredményeit és máris nekifog keresni az újat.

A nyilvánosság, a tájékoztatás erőforrás lehet.

A takarmánygyártás munkájáról kialakuló kép formálásában, megítélésének befolyásolásában a médiának fontos szerepe van.

Bonaparte Napoleon szerint „Három ellenséges újság rosszabb, mint háromezer ellenséges szurony.”

Ezért az objektív tájékoztatást, a szerkesztőségek, az újságírók támogatását csak akkor remélhetjük,  ha minden lényeges – kedvező és kevésbé örömteli – kérdésről, intézkedésről, összefüggéseikről, háttérről őszintén, sokoldalúan, objektív módon, folyamatosan tájékoztatunk.

A FEFAC és az UBM ezt teszi!

 

  • A dinamikusan fejlődő UBM kiváló termékeivel egyre határozottabban van jelen a külpiacokon is.Más országok is erre törekednek. A verseny, a konkurenciaharc egyre élesebb.
    Hogyan látja a cég  az esélyeit? 

– Több, mint 20 évet töltöttem multi környezetben, annak minden szépségével és nehézségével.   Az UBM megalakulásakor Botos Andor egyik első szójadara vásárlója voltam. Később –  versenytársként – csodálattal és nem kis aggodalommal figyeltem a cég takarmányágazatának fejlődését.   6 évvel ezelőtt érkeztem az UBM-hez és e rövid idő alatt dinamikus fejlődésnek lehetek részese, ami nagyszerű érzés.

Igen, éles a harc. Igen, csak a legjobb, legversenyképesebb termékek és szolgáltatások  piacképesek.  De ez nem elég! Az innováción, tudományos és technikai fejlődésen túlmenően az  UBM erőssége abban van, hogy a  csapata naponta részese az olyan értékeknek, mint egymás támogatása, az alkotás szabadsága, a csapatmunka, a   humor, a partnerbarátság és jelszavunk, hogy a szerződés kötelez, az adott szó megtart. Ezeket  az értékeket egyébként a Covid kapcsán tapasztalt  nehézségek még inkább beszédesen láttatták. Mi ezzel nyerünk és így tudjuk támogatni  a velünk  aktívan együtt dolgozó tulajdonosok bátor terveinek megvalósítását.

 

  • Ön a FEFAC alelnöke és az UBM beszerzési igazgatója. Hogyan egyeztethető össze e két felelősségteljes munkakör? 

– Több szempontból is szerencsés vagyok.  Olyan régi és új, felkészült senior és junior kollégákkal dolgozhatok együtt, akik nagyszerűen és felelősségteljesen végzik munkájukat, nagyban segítve engem, hogy időt tudjak szakítani a szövetségi munkára.

Másrészt a FEFAC -hoz való csatlakozás egyik tulajdonosunk, Bustyaházai László kezdeményezése volt közel tíz éve, aki egyébként a Gabonaszövetség Takarmánytagozatának elnöke. Mind személye, mind az UBM vezetése messzemenően támogatja munkámat, amiért ezen a fórumon is köszönetet mondok.