A MAGYARTARKA

 

A magyartarka fajta (pirostarka) eredetéről, tenyésztési és termelési adatairól 1855-től napjainkig számos forrás munka jelent meg.

SzarvasmarhaA magyar tarka épp olyan terméke a magyar földnek és a magyar népnek, mint kultúrája. A kialakulásában részt vevő szarvasmarhafajták tulajdonságaiból magába olvasztotta a viszonyaink között előnyöset, s kiküszöbölte a környezet hatása alatt mindazokat a tulajdonságokat, amelyek létét, elszaporodását veszélyeztették. A magyar tarka marha egyesíti magában a kultúrfajták termőképességét a parlagi fajták nagy ellenálló képességével.” (BOCSOR, 1960)

A fajta kialakulása, történelme

Nagyobb hegyitarka állományok az uradalmak tenyészállatbehozatala és a német ajkú telepesek révén kerültek Magyarország területére (XVIII. század). A telepesek által behozott állomány szinte azonnal keveredett a helyi fajtákkal, míg az uradalmakból rendszeresen került ki tenyészanyag a környező településekre.

A behozott és a meglévő genetikai anyag, valamint a magyar rög formáló hatása együttesen alkotta a magyartarka fajtát. A fajta a XIX. sz. második felében még uralkodó magyarszürke fajtának a szimentáli fajtával végzett fajtaátalakító keresztezéséből származik. Kialakításában, ezenkívül az itt élő egyéb fajták és tájfajták pl. borzderes, holland lapály stb. is részt vettek. A fajtaátalakítás több évtizedig tartott és lényegében véve csak az elmúlt évtizedekben fejeződött be.

A magyartarka fajta nagyfokú változékonyságából adódóan a két világháború közötti időben világrekorder tejtermelő egyedek is kikerültek. A 171 Dáma tejtermelése 357 nap alatt 19 669 kg tej, 695,5 kg tejzsír, 26 Auguszta éves tejtermelése 12 707 kg tej, 767,5 kg tejzsírral, 6,04 % zsírtartalommal!

OLYMPUS DIGITAL CAMERAEnnek ellenére tejelése általában kevésbé gazdaságos, és iparszerű tejtermeléshez nem alkalmazkodó jellege miatt már az 1950-es években keresztezések kezdődtek. Az e fajták bevonásával létrehozott tenyészetek csak mérsékelten voltak alkalmasak a szakosított tejtermelésre.

A szakosított tejtermelésben a magyartarka fajta tejelékenysége, gépi fejhetősége, lábvégszerkezete, technológiai tűrőképessége és etológiai sajátossága nem kielégítőek.

Közepes tejtermelése és kiváló hústermelése révén jellegzetes kettős hasznosítású fajtánk. A tehenek élőtömege 600-700 kg. Középkorán érő. Az üszők 380-420 kg élőtömeg elérésekor, 16-20 hónapos korban vehetők tenyésztésbe.

A második világháború után

A földművelésügyi miniszter 1950-ben hozott rendelete érelmében a magyartarkát kettőshasznosítású (tej-hús típusként) fajtaként kellett továbbtenyészteni és szimentáli bikákat csak korlátozott számban lehetett a nemesítésben felhasználni.

A magyartarka fajtaváltozataként ismerték el a tejelő magyartarkát, amelynek génösszetétele 75 % magyartarka, 25 % jersey volt. (Horn Artúr és munkatársai, Dohy János, Dunai Antal, Bozó Sándor)

A keresztezés eredményeképpen emelkedett a tejtermelés és javult a beltartalom is. Emellett a kedvezőbb tőgyalakulás javította gépi fejhetőséget.

Az 1989-ben alakult Magyartarka Tenyésztők Egyesülete a fajta korszerű értékmérő-tulajdonságainak javítását tartja fő feladatának.

E munka alapja, hogy a magyartarka tipikus kombinált hasznosítású fajta, amely egyesíti magában a minőségi tejtermelés (magas zsír- és fehérjetartalom) és a hústermelés (kiváló vágóérték, korszerű húsminőség) iránt napjainkban támasztott igényeket. Az elmúlt évek során magántermelők is csatlakoztak az egyesüléshez, közülük többen termelésellenőrzést is folytattak.

A magyartarka ma

22-0A magyartarka veszélyeztetett fajta, az aktív egyedek száma hétezer-ötszáznál kevesebb. Míg 1972-ben, – amikor a holstein-fríz fajta betelepítése megkezdődött Magyarországra, – egy magyartarka tehénnek átlagosan 3600 kilogramm volt a tejtermelése, addig mostanra már 6300 kilogramm.

A vemhes magyartarka üszők iránti itthoni és külföldi kereslet olyan nagy, hogy az igényeket teljesen nem is tudják kielégíteni. Az elmúlt években sok vemhes üszőt szállítottak Romániába, Törökországba, ahol az igazolt „A” törzskönyvű, három ismert ősi sorú egyedeket részesítik előnyben. Bonyhádon kilencszáz egyedből álló magyartarka állomány termel, amely Európában az egyik legnagyobb.

Válogatta:  F.K
Forrás: Tőzsér János – Bedő Sándor
Történelmi állatfajtáink enciklopédiája