NÉVJEGY

 

KISS György

 

A Borotai Sertéshústermelő és Feldolgozó Zrt. igazgatója.
Agrárközgazdász.
Több országos állattenyésztési szervezetben fontos társadalmi tisztségeket tölt be: a Magyar Fajtatiszta Sertéstenyésztő Egyesület elnöke, a Juh-és Kecsketenyésztő Szövetség alelnöke, a Magyar Állattenyésztő Szövetség szakmai testületének tagja.
Országos tájékozottsága okán általános helyzetértékelésre is kértük.
„A szántóföldtől az asztalig” programjuk keretében széleskörű az integrációs, a szaktanácsadó és a szolgáltató tevékenységük.
Sertés-és húsipari ágazatuk országos rangú.
Kapcsolatuk az UBM-mel több mint két évtizedes.
Az UBM a társaság magas színvonalú munkáját Gyémánt Partner Díjjal ismerte el. (2019)  

 

A koronavírus tovább nehezítette a sertéságazat helyzetét

—A sertéságazatot a koronavírus-járvány a kereken másfél éve tartó (2018.október) afrikai sertéspestis miatt kritikus helyzetben találta (az ASP az országban most is előfordul a vaddisznó állományban). Ezért Magyarország sertéspiaci helyzete nehezebb és kritikusabb, mint azon országoké ahol nem pusztít ez a járvány.

Gondjainkat a krónikus szakképzetlen munkaerőhiány tovább tetézi.

Első, legfontosabb feladatunk természetesen a népegészségügyi hatóságok előírásának egyértelmű megtartása, a szigorú szabályok bevezetése és érvényesítése. E szabályozás szervesen illeszkedik a nagyüzemi sertéstelepünkön már hosszú évek óta követett járványmegelőző sertésegészségügyi protokollhoz. A személy- és gépkocsiforgalmunkat minden korábbinál szigorúbban ellenőrizzük.

A vágósertés felvásárlási ára februárban még csaknem 50%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A vírus okozta felvásárlási láz, a húsvéti ünnepek nagyobb keresleti piaca lendített ugyan a sertéstartók helyzetén, ám az éttermek, a szállodák, a vendégfogadó helyek bezárása nehéz helyzetet, újabb veszteségeket hozott.

A termelési kedv az eddigi jó árak ellenére sem nagy, pontosan, azért ami a napjainkban történik a termelőkkel. Ma nem az a kérdés mennyiért adjuk el a sertést, hanem levágják, illetve átveszik vagy nem. A kilátástalanságot és a bizonytalanságot növeli, hogy nem tudni meddig tart ez az állapot.
Az már nem is meglepő számunkra, hogy a fogyasztói árak nem változnak.

Erős túlkínálat van a sertéspiacon, annak ellenére, hogy 10-15 %-kal kevesebb sertést tartanak, mint egy évvel ezelőtt.

A járványhelyzetre való hivatkozással a szerződésekben korábban vállalt feltételeket a vágóhidak nem tudják teljesíteni. A veszteségeket most is a sertéstartókra hárítják.

Az abrakigényes sertéstartás a gabona ágazat helyzetével, teljesítményével szorosan összefügg.

A világ gabonahozamait korábban rekordszinten jelezték, ám a koronavírus itt is átírja a prognózist.

Itthon a tavaszi szántóföldi munkákat időben, rendben elvégezték, ígéretes volt a határképe. A terméskilátásokról még nem érdemes beszélgetni, az viszont sajnos igaz, hogy a csapadékhiány, a már-már aszályokba fordult időjárás gondokat okoz.

Az Európai Parlament antibiotikumok használatát korlátozó legújabb jogszabálya a sertéstartókra, az állategészségügyi hatóságokra újabb jelentős feladatokat ró a jövőben, amelynek nem könnyű megfelelni. Az igazi gond, hogy az EU saját termelőit korlátozza, és a világpiacon ezt az árakban senki nem díjazza. Ez is hűen tükrözi az EU értékrend zavarodottságát, azonban jelenleg úgy tűnik ez tovább növeli gondjainkat.

Az idő sürget! A gyakorlat számára ki kell dolgoznunk mit, miért, hogyan? A feladat szokatlan és jelentős.

Mindent összevetve és az információs forrásokból merítve, illő módon mérlegelve: a koronavírus hatására az európai gazdálkodók, jelesen mezőgazdasági körökben a bizonytalanság, a piaci zavar jelei mutatkoznak. Egyes vélemények szerint elkezdődött az a folyamat, amely felforgathatja a világ mezőgazdaságát is, vagy esetleg több mindent újra át kell gondolnunk, és eközben kiderül mi is árt a környezetünknek. Mi állattartók régóta tudjuk, nem mi okozunk természeti katasztrófát, mert ha nem esünk túlzásokba az állatainkkal a természet része vagyunk.

Akárhogy is van, az eddigi itthoni tapasztalatok jelzik, hogy a honi gazdaságpolitika, a mezőgazdaság-politika, az új helyzettel számoló átalakítás előtt áll. Ennek jeleivel a napokban is találkozunk.

Az imént, kérésre vázolt országos helyzet Borotán is érvényes.

Legalább rész megoldást kell találnunk sertéságazatunk és húsüzemünk üzemeltetésére, az országosan kedvelt, jellegzetes bácskai ízvilággal készített húsipari termékeink értékesítésére.

Eredményességünket e két ágazatunk együttes teljesítménye határozza meg. Kiváló minőségű hízósertéseinknek közel a harmadát itthon, Borotán dolgozzuk fel.

Összes árbevételünk jelentős részét, mintegy a 30% -át a  húsipari ágazatunk hozza.

Természetesen a vírushelyzetben is keressük a megoldásokat, mert nem a dolgozóink hazaküldése, hanem foglalkoztatásuk a fontos célunk és feladatunk.

A jól szervezett, bevált, kölcsönösen előnyös integrációs munkánk a nehezebb körülmények között is szervezetten folyik. A pályázatok, a forráslehetőségek felderítése és menedzselése most –ha lehet– még fontosabb. Érdeklődéssel várjuk az agrárminiszter Országgyűlés elé terjesztett „Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszer” tartalmát és lehetőségeit.

Az UBM kapcsolatunk, a kölcsönös előnyök mentén több, mint 20 éves. A cégtől jelentős mennyiségű takarmányt vásárolunk és etetünk. Közös recepteket készítünk, próbálunk ki nagyüzemi keretek között.

A melléktermékek felhasználásával kidolgozott kombinált etetési rendszerünk gazdaságosság- javító megoldás, ajánljuk a sertéstartóknak.

Borota lényegében az országoshoz hasonló gondokkal szembesült. Ma sajnos lényegében a bizonytalanság a biztos. A járvány humanitárius társadalmi és gazdasági hatásait a mindennapjainkban mi is érezzük.

Dolgozunk, küzdünk, alkalmazkodunk, szakértelmünkre és a Borotaiak tapasztalataira támaszkodunk.

Bizakodunk!