Agrármonitor

HÍRBÖRZE

Agrárkassza: új Közös Agrárpolitika (KAP)

Csaknem kéthetes tárgyalássorozat után az elnöklő Julia Klöckner német agrárminiszter bejelentette: az EU tagállamainak sikerült közös álláspontra jutni a 2023-2027. évi Közös Agrárpolitikáról (október 22.)
Az első két év, 2023-2024. átmeneti év lesz.
A nagy összefüggések nem változnak: a költségvetés egyharmada lesz a mezőgazdaságé, az agrárkassza háromnegyede továbbra is közvetlen kifizetések formájában jut el a gazdákhoz.
Végső egyeztetés 2021 első negyedében várható a tanács, a parlament és a bizottság tárgyalásain.

Az új KAP – többek között – támogatja

* a teljesítményalapú szakpolitikát;
* a környezetvédelmet;
* válsághelyzetek leküzdését;
* a nagyüzemeknél jobban a kisüzemeket és a fiatal gazdákat;
* az egyenlő versenyhelyzetet.
* Bünteti a sorozatos szabályszegést.

Uralkodó orosz gabonapiac

Az orosz búzatermesztés 2020-ban rekordokat dönthet; az ország folyamatosan növeli az exportját; egyre szélesebb körben terjeszti ki a potenciális vásárlóinak körét.

Algéria a közelmúltban jelentette be, hogy minden exportőr országtól elfogadna búzát, beleértve Oroszországot is. Algéria szerepe azért fontos, mert a világ harmadik legnagyobb búzavásárlója, azonban Oroszország eddig csak kis mennyiségben exportált az észak-afrikai államba.

Algéria bejelentése azt követően érkezett, hogy Szaúd-Arábia idén szintén megnyitotta a piacát az orosz gabona előtt. Ezzel együtt az orosz búza már szerepet kapott a legutóbbi egyiptomi import tenderben, de Moszkva az elmúlt években növelte kivitelét Törökország, Brazília, Vietnám és Tanzánia piacaira is.

Az orosz piacbővítésnek egyik jelentős vesztese Franciaország lehet, különösen Algériában.

Oroszország azonban továbbra is jelentős kihívással néz szembe, elsősorban Kanada és Ausztrália irányából, ahol szintén nő a termelés.

A jelenlegi szezon rekord erős termésének köszönhetően, a tervek szerint, 37,5 millió tonnányi búzát exportálhatnak (a nagyjából 127,5 millió tonnából). Az orosz búzatermés több mint 20 százalékkal nőtt az elmúlt hat évben.

2000 óta a globális búzapiacon az orosz piaci részesedés megnégyszereződött.
Oroszország még hosszú éveken át uralhatja a globális búzapiacot.

 

Őstermelők: új szabályozás, adókönnyítés

Átalakul a családi gazdaságok jogi háttere. 290 ezer őstermelőnek és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó embernek csökkennek az adminisztrációs terhei. A cél a családi gazdaságok erősítése és a generációváltás támogatása.

Az erről szóló törvénytervezet értelmében három működési formát alakítanak ki. Ezek: az őstermelő, az őstermelő családi gazdaság és a családi mezőgazdasági társaság.

A módosítások hatására az őstermelőknél 2021-től nő az adómentesség értékhatára: nem terheli szja az őstermelői tevékenységet az éves minimálbér ötszörösét kitevő bevételig. Az őstermelő magasabb bevételi-határig választhatja az átalányadózást. Ez a jelenlegi 8 millió forintról az éves minimálbér 10-szeresére nő.

A bevételi határokat a mindenkori minimálbérhez kötik. Így nem kell évente új szabályozást alkalmazni.

Járványvédelem: pénz áll a házhoz

A baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek kialakítására az Agrárminisztérium (AM) 2 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett pályázatot – közölte a szaktárca.

A felhívás a járványügyi kockázatok által leginkább sújtott és a fejlesztésekkel leghatékonyabban védhető telepekkel rendelkező sertés- és baromfiágazat számára szólt.

Kenyérmustra

16 teljes kiőrlésű búzaliszt és 2 Graham-liszt felhasználásával készült péktermék – köztük toast, vekni és cipó – komplex vizsgálata zajlott, szakértők és fogyasztók bevonásával.
Összesen 11 termék kapcsán indult hatósági eljárás.

A dobogó legfelső fokára, a Tesco Tönkölyös vekni állhatott, második helyen a Spar teljes kiőrlésű toast kenyér végzett, míg a harmadik helyet Rivercote toast szeletek teljes kiőrlésű búzaliszttel érdemelte ki.

Koronavírus: cápapusztítás

A koronavírus jelentősen fenyegeti a világ cápáit is. Nem azért, mert megfertőzheti őket – erről nincs adat. A pusztítás oka: a cápamájolajból kinyerhető szkvalénre hatalmas mennyiségben van szükség a koronavírus ellen fejlesztett védőoltásokban, sőt a kozmetika- és szépségiparban is.

A szkvalén fokozza a szervezet immunválaszát, így hatásosabbá és hatékonyabbá teheti a vakcinát.

Ilyen alapokon a a legyilkolandó cápák száma is duplázódik. Viszont a a csúcsragadozó nem szaporodik nagy számban.

Ezzel a gyógyszeriparban is tisztában vannak, épp ezért már dolgoznak helyettesítőanyag kifejlesztésén is. A cápamájolajat erjesztett cukornádból kivont szintetikus szkvalénnal helyettesítenék.

CO2: remények és kételyek

Soha nem csökkent annyit a szén-dioxid-kibocsátás, mint az év első felében.
Az otthoni távmunka és a koronavírus miatti korlátozások miatt 40 százalékkal mérséklődött a CO2-kibocsátás.

A csökkenés nagyobb, mint a 2008-as pénzügyi-, az 1979-es kőolajválság, vagy a második világháború idején.

A korlátozások enyhítése nyomán ismét növekedett a kibocsátás.
Még ha maradna is a történelmileg alacsony szintű kibocsátás, annak is csak minimális hatása lenne a szén-dioxid hosszú távú légköri koncentrációjára – állítják a kutatók.

Vészharang

A növények kétötöde eltűnhet a föld színéről. Ennek egyik fő oka a fajok élőhelyeinek szűkülése.

A világ növényeinek és gombáinak állapotát összegző jelentést (State of the World’s Plants and Fungi) 42 ország több mint 200 tudósa készítette.
Több mint 7000 ehető növényt lehetne a jövőben élelmezésre használni, miközben jelenleg csupán egy maroknyi faj szolgálja ezt a célt. Továbbá mintegy 2500 olyan növény él a Földön, amely az energiaforrást szolgálná, miközben mindössze hat növényből, a kukoricából, a cukornádból, a szójából, a pálmaolajból, a repcéből és a búzából állítják elő a bioüzemanyagok túlnyomó többségét.

A jelentés megállapította, hogy a gyógyításra használt növények közül 723 került a kihalás szélére.

A szakemberek szerint a biodiverzitás megőrzéséhez szükség van a mesterséges intelligencia felhasználására és a természetvédelem finanszírozásának növelésére.

Minden végzet nehéz

Egyre problémásabbá vált a világ egyik legnagyobb gazdasági projektje.

Szaúd-Arábia 2030-ra teljesen átalakítaná a gazdaságát. A nagyszabású tervben olyan gigaberuházások szerepelnek, mint egy 500 milliárd dolláros okosváros, vagy egy 200 milliárdos napelem farm felépítése.

Az átfogó terv célja, hogy az olajhatalom megpróbálja több lábon tartani a gazdaságát, és leépíteni a nyersanyagfüggőségét.

A világ legnagyobb gazdasági projektjének megtalálása azonban egyre kétségesebb.
Több mamutcég bejelentette, hogy pénztartalékolás okán a projekt támogatását szünetelteti.

Arany, a menekülőeszköz

Az elmúlt évben 23,75 százalékkal drágul az arany ára, s ezzel az egyik legjobban teljesítő befektetési eszköz.

Jelenleg 1858 USA dollár az arany unciánkénti ára.   Ezzel az idén a legjobban teljesítő eszköz és “az év legjobbja” címmel is elismerik ezt a tendenciát.

Egy év alatt az egyik legkockázatmentesebbnek tekintett nemzetközi befektetési eszköz.
„Mind a rövid-, mind a hosszútávú elemzések azt mutatják: az arany az egyik leghatékonyabb befektetési eszköz. Alacsony volatilitású, bizonyítottan értékálló, és más eszközökhöz képest kockázatarányosan jobb megtérülést hoz.

Elemzők szerint tartóssá válhat a dollár gyengülése a devizapiacon, ami hagyományosan az arany erősödésének irányába hat. Árfolyamnövelő tényező lesz várhatóan a koronavírus-járvány következtében az egyes országok központi költségvetésének megugró hiánya, valamint a növekvő infláció is. Utóbbi tényező növekedése a kamatok alacsony szinten maradásával együtt negatív reálkamatot eredményeznek, ez a trend szintén kedvez a menekülőeszközöknek, így az aranynak is.
Ezt jelzi az Arany Világtanács (WGC) idei első negyedéves adata is: nőtt a befektetési célú aranyvásárlás a világban: január és március között globálisan 1083,8 tonna fogyott a nemesfémből, 1 százalékkal több, mint 2019 azonos időszakában.

A világ legnagyobb automata öntözőrendszere

India Karnataka államában épülő automata öntözőrendszere 52 millió dollárba kerül, (kb. 16 milliárd forint). A projekt, a teljes kiépítettségében 24 ezer hektár aszály-sújtotta területet lát majd el vízzel.

Két fázisban több mint 2150 kilométernyi csepegtető öntözővezetéket építenek ki.

Becslések szerint 5,84 ezer millió köbméter vizet szivattyúznak majd ki a Narayanpur víztározóból.

A csepegtető öntözés igénybevételéhez a gazdálkodóknak évente hektáronként mintegy 5500 forintnak megfelelő indiai rúpiát kell letétbe helyezniük egy bankban, melyből a karbantartást finanszírozzák majd.

Szemét üzemanyag

Széles körben használt, kommunális műanyaghulladék mechanikus porításával, és az így nyert anyag mikrohullámos katalitikus bontásával állították elő laboratóriumi körülmények között üzemanyagként hasznosítható hidrogént és szén nanocsövek alapanyagát.
A brit, kínai és szaúd-arábiai tagokból álló kutatócsoport tesztelése alatt álló eljárással a három legelterjedtebb műanyagtípus, a polietilén (PE), a polipropilén (PE) és a polisztirol (PS) hulladékából a teljes hidrogénmennyiség 97 százaléka kinyerhető.

FEHÉR Károly: AGRÁRMONITOR

Figyel, jelez, nyomonkövet.

Forrás

Agrárhírek. Agrárminisztérium.  Agrárszektor. Agrofórum. Agroinform.  Agronapló. Airfarms.
AFP/Jean-Francois Monier. Arany Világtanács (WGC)
Digitális Jólét Program. Future Farming. IEEE Spectrum. Illinoisi Egyetem.
Magro. MTI. Mesterséges Intelligencia Kooperáció. Mezőhírek.
Nagoyai Egyetem. National Agrifical. New York Times. Nokian Tyres. Növekedés.hu.
Origo. Player. Piac&Profit. Pnas USA. Quibil. Roodster. RT.com. Science. Sky News. Topagrar.
Világgazdaság. Washingtoni Állami Egyetem.