Agrármonitor

Időszerű

Az árak növekedése kárpótolhatja a gabonatermesztőket a gyenge hozamok miatt

A múlt év végén a hazai vetések állapota kifejezetten ígéretes volt, ám a közel tíz hétig tartó tavaszi aszály, majd a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék és a viharkárok jelentősen csökkentették a termésátlagokat.

Előzetes becslések alapján a nyári betakarítású szántóföldi növényekből hétmillió tonna kerülhet a magtárakba idén.

Jó hír, hogy – a pillanatnyi helyzet szerint – az árak a termelőknek kedveznek. A világpiacon a rövid áresést ismét drágulás követte és a hazai felvásárlási árak is optimizmusra adnak okot.

Az elmúlt hetek csapadékos időjárása következtében viszont elszaporodott gombabetegségek kedvezőtlenül hatnak a termés minőségére, amely nagyban befolyásolja a gazdáknak kifizetett tényleges árat.

A következő évtizedekben hosszabb száraz időszakoknak, extrém meleg napoknak nézünk elébe 

Az emberek egészségre nagy megterhelést jelentő tartós hőhullámokból a jövőben több lesz, sőt azok átlagos hossza és intenzitása is jelentősen nő.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) közleménye szerint az új éghajlati előrejelzések alapján a globális felszíni átlaghőmérséklet-emelkedés a következő öt év (2020–2024) mindegyikében meghaladhatja az 1,0 Celsius fokot az ipari forradalom előtti szinthez képest (amit az 1850–1900 referencia-időszak alapján tekintenek). Sőt, egy-egy hónapban a melegedés mértéke 1,5 fokot is elérhet (70%-os valószínűséggel).

Az elmúlt öt év az eddigi legmelegebb öt év volt. A globális hőmérséklet-emelkedés mára meghaladta az 1 Celsius-fokot, a tavalyi 1,1 fokos értékkel 2016 után a második legmelegebb év volt.

A hosszú távú előrejelzések már nem a napi időjárás előrejelzését szolgálják, hanem a következő néhány év jellemzőinek a sokéves átlagos viszonyoktól vett várható eltéréséről adnak információt.

Magyarország éghajlata a globális átlagnál fokozottabban melegszik. A műszeres mérések kezdete, 1901 óta hazánk átlaghőmérséklete mára 1,2 Celsius fokkal emelkedett.

Az átlaghőmérséklet növekedése következtében a jövőben gyakrabban fordulnak elő extrém meleg napok és időszakok, míg a fagyos napok gyakorisága egyértelműen csökken.

A gazdálkodás a klímaváltozás miatt egyre északabbra tolódhat 

Az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek miatt óriási változáson megy keresztül az mezőgazdaság. A gazdálkodás a forró délről lassan, de biztosan tolódik el észak felé. Az éghajlatváltozás legalább 22 millió, az Európai Unióban tevékenykedő mezőgazdasági munkást közvetlenül érint.  Sokan már változtatni kényszerültek a termelési módszereiken is. A globális felmelegedés hatásai Magyarországot sem kerülik el, a csapadékhiány és a szélsőséges időjárás okozza a legnagyobb gondot.  A klímaváltozás miatt egyre nagyobb területek válnak kevésbé megművelhetővé, és olyan növények is megteremnek északabbra, amelyek korábban csak a melegebb égövekben termesztettek.

FEHÉR Károly: MONITOR
Figyel, jelez, nyomon követ
FORRÁS
Agroinform. Agrofórum. Agronapló. Biztonsági Kutatóintézet, Kansas, USA.
CNN hírportál. Euractiv. FAO. Guinness könyv. Házipatika.com. Hvg.hu. IFL Science.
Magro.hu. Magyar Nemzet onlie. MTI. Nature. OECD. Országos Meteorológiai Szolgálat.
Piacg Profit. Player. Plos Medicina. Rakéta. Sygenta. Stuff.co.nz. online.
Technológia/Tudomány. VFP. Világgazdaság. WHO.