A magyar cégek 87 százaléka egyértelműen növekedési-, fejlődési lehetőséget lát az innovatív technológiák alkalmazásában (szemben a régiós átlag 83 százalékával) – derül ki a Microsoft megbízásából készített, 6 országra kiterjedő regionális kutatásból.
A Guide to the Future – CEE Digital Transformation report kutatáshoz, Magyarország mellett Csehország, Görögország, Lengyelország, Oroszország és Románia 200-200 vállalati és informatikai döntéshozóját kérdezte a digitális átalakulásról az Ipsos közvélemény- és piackutató cég. A felmérésben a legalább 250 embert foglalkoztató pénzügyi, kiskereskedelmi és termelőcégek vettek részt.
A kutatás szerint a magyar üzleti döntéshozók 12 százaléka úgy véli, ha nem tud a digitalizációs változásokra azonnal reagálni, hátrányba kerül (a régiós átlag csak 7 százalék). A magyar cégvezetők 48 százaléka abban egyetért a régió vállalati döntéshozóival, hogy a folyamatot elsődlegesen biztonsági problémák hátráltatják, bár a régiós átlag 2 százalékponttal alacsonyabb. Ezt Magyarországon a jogszabályi háttér, mint a második legfőbb akadály követi 39 százalékkal (a térség átlag 25).
A dolgozók felkészültségét jelentős akadálynak tartják a környező országok döntéshozói: 42 százalékuk szerint ez a második legnagyobb probléma. A magyar cégvezetők 37 százaléka gondolja így. Ez arra utal a Microsoft szerint, hogy felkészültebbnek, „jövőállóbbnak” tartják a magyar munkaerőt, mint a térség más országaiban.
2019 a digitális változások éve
A cégek több mint 80 százaléka a következő egy évben növeli befektetéseit a digitális technológiákba – derül ki a The Economist Intelligence Unit és a DXC Technology informatikai szolgáltató cég közös globális kutatásából.
A világszerte több mint 600 nagyvállalati vezető megkérdezésével készült kutatás szerint 2019 az igazi változások éve lesz: a digitális transzformáció szinte végig söpör majd az egyes ágazatokon. A technológiai innovációk – a mesterséges intelligencia (AI – Artificial Intelligence), a gépi tanulás (ML – Machine Learning), a blokkláncok – mára eljutottak a valós gyakorlati felhasználásig, és a vállalatok vezetői igazi értékteremtő erőt látnak bennük, amelyekbe érdemes, sőt, szükséges befektetni.
A digitálizáció versenyképességi tényező!
Ugyanakkor a kutatás azt is kiemeli, hogy a legtöbb cég még mindig az első lépéseknél tart, bár 60 százalékuk szerint a kérdés már évek óta terítéken van.
EU pénz az innovatív technológiákhoz
Az EU több mint 10 milliárd eurót fektet innovatív technológiákba.
Az Európai Bizottság mintegy 3200 milliárd forint értékű, több ágazatot érintő beruházási programot hirdetett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kidolgozására, fejlesztésére és megvalósítására Európa globális versenyképességének növelése érdekében.
A program keretében támogatni kívánt kezdeményezések – a zöld munkahelyektől, a városok hatékonyabb tömegközlekedési rendszerein át, a csökkentett energiafelhasználású otthonokig – a zöldenergia- és egyéb erőforrások felhasználását segítik.
A Tiszta bolygót mindenkinek című, hosszú távú uniós stratégia segítségével – mely 2050-ig vázolja fel azokat az intézkedéseket, amelyek modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság megteremtését célozzák – Európa vezető szerepet kíván vállalni a megvalósítható technológiai megoldások terén.
A klímasemleges gazdaság megvalósítása olyan területeken igényel együttes fellépést, mint az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata, a tiszta, biztonságos és összekapcsolt mobilitás, a versenyképes ipar és körforgásos gazdaság, a biogazdaság és a természetes szénelnyelők, a szén-dioxid-leválasztás, -tárolás.
Észtország: a digitális szuperország.
Észtország az államigazgatás digitalizálása tekintetében csaknem kétszer annyira előre haladt, mint az EU átlaga, de a fejlődés nem áll meg.
Lekaszálták-e a szénát azok a gazdák, akik erre állami támogatást kapnak? Az Európai Űrügynökség által május és október között az országról készített űrfotókat betáplálják a rendszerbe, az pedig rávetíti a képeket a támogatásra jogosult földterületetekre. Két héttel a széna lekaszálására kijelölt határidő lejárta előtt a rendszer figyelmezteti a gazdát, mellékelve a fotót. Már az alkalmazás első évében közel 700.000 eurót takarítottak meg azzal, hogy nem kellett mindenhová ellenőröket kiküldeni. Azok most csak vita esetén mennek a földekre.
Átalakuló információs csatornák
Az elmúlt években a gazdálkodók döntéstámogató információszerzési szokásai dinamikus változtak, amiben a digitalizáció jár az élen.
Az elektronikus csatornák előretörése mostanra lelassult. Egyfajta egyensúlyi állapot alakult ki. Az e-mailben kapott ingyenes hírlevél használatának aránya ma már megközelíti a személyes szakmai kapcsolatok használatának szintjét. A nyomtatott szaklapok használatának aránya pedig az online agrárportálok használatának szintjét közelíti. Ezeket a rendszeres és gyakori (összesített) használat tekintetében szorosan követi az online agrárfórumok használata (60%), illetve a szakmai rendezvények, kiállítások és bemutatók (57%).
Elmondhatjuk tehát, hogy egy átlagos gazdálkodó igyekszik több csatornán keresztül is tájékozódni, beszélget a kollégáival, kikéri a szaktanácsadók véleményét, szaklapokat olvas, szakportálokat böngész, kiállításokat látogat és rendezvényekre jár, illetve online fórumokon teszi fel a kérdéseit vagy néz utána mások véleményének, tapasztalatainak.
Fehér Károly
MONITOR: válogatás, szemelvények (Forrás)
Magyar Távirati Iroda. Agronapló. Agroinform. Haszon Magazin. Agrárminisztérium. Agrármarketing Centrum. Agrárstratégia. Converstation Biology. Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) Infostart. Lancet Planetary Health. Jeles napok, ünnepi szokások. Microsoft. Nature Communications. Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA). Neumann Ház. Survive Niro. The Economist. Top Agrár Történelmi állatfajtáink Enciklopédiája. Vágóállat- és Hús Terméktanács (VHT) Wired
