A várható trendek országonként változnak, azok jövedelmi és fejlettségi szintjétől függően. A következő évtized végére az egy főre jutó elérhető napi élelmiszer elérheti a 3000 kcal-át és a 85 g fehérjét. Európában, a népességcsökkenés miatt ez akár 3450 napi kcal értéket is jelenthet.

Az étkezési szokások globális átalakulása az állati termékek, a zsírok növekvő és az egyéb alapvető élelmiszerek csökkenő fogyasztása felé mutat minden jövedelemcsoport között. Különösen a közepes jövedelmű országokban várható, hogy a növekvő jövedelmek az alapélelmiszerekben gazdag étrendet a magasabb értékű termékek felé tolja.

A következő évtizedben a globális gabonakibocsátás bővülésének mintegy 85 százaléka származhat a növekvő hozamokból – vagyis a magasabb erőforráshasználatból, a termelési technológiába való befektetésekből és a jobb termesztési módszerekből. További 10 százalék jön az évi többszörös betakarításból és csupán 5 százalék az újabb földek művelésbe vonásából.  A mezőgazdasági célú földhasználat Európában tovább zsugorodik, míg a termelékenységi mutatók nőnek, főleg a búza, szemestermények és az olajos magvak esetében. Az állattenyésztés várhatóan 14 százalékkal bővül, nagyobb mértékben, mint az állatállomány számszerű növekedése.

Amennyiben marad a jelenlegi politikai és technológiai környezet, a mezőgazdasági üvegházhatású

gáz-kibocsátás éves szinten várhatóan 0,5 százalékkal nő. A növekedés 80 százalékért az állattartás felel.

A spanyol egészségügyi hatóságok utasítására csaknem 100 ezer nyércet ölnek le egy gazdaságban, miután a vizsgált állatok 80 százalékának koronavírus tesztje pozitív lett.

A hatóságok tájékoztatása szerint a társaság kártérítést kap az elpusztított koronavírusos kisragadozók után.

A nyércek akár tünetmentesen is hordozhatják a vírust.

A holland hatóságok szerint a nyércfarmok között terjedő koronavírus-fertőzésnek a macskákhoz is köze lehet. Az egyik fertőzött nyércfarmon található 11 macskából háromban is kimutatták a vírus jelenlétét.

A COVID-19-cel fertőzött állatokat a világ legnagyobb nerctermelő országaiban, Dániában és Hollandiában is találtak. Bár a nyércek tüneteket ott nem mutattak, a gazdálkodók védelmében több százezret semmisítettek meg belőlük.

A nyércek légzési nehézségeket mutattak, ezért tesztelték őket koronavírusra. Akkor azt közölték, hogy az állatok minden bizonnyal fertőzött embertől kaphatták el a koronavírust.

A hannoveri egyetemen nyolc kutyát képeztek ki a koronavírus-fertőzöttek kiszimatolására.

Az egyhetes tréning után az ebek 96 százalékos pontossággal képesek voltak megkülönböztetni a fertőzötteket és a negatív eredményt produkálókat.

A SARS-CoV-2 vírust emberi nyálból és egyéb váladékokból kiszagoló kutyák 1177 esetben jeleztek helyesen fertőzöttséget, 792 esetben pedig azt, hogy az illető egészséges. Csupán 63 szimatolás után döntöttek rosszul.

A betegségeket kiszimatoló kutyák kiképzése nem új ötlet. Korábban használtak már ebeket a Parkinson-kór, a malária, számos légúti fertőző betegség, sőt a rák egyes fajtáinak kimutatására is.

A kutyák orra közismerten nagyon érzékeny. Képesek az illatok alapján kiszűrni a szagokat.

A kutatás egyelőre kísérleti stádiumban van, ám az eredmények biztatóak.

A Kansas állambeli Biobiztonsági Kutatóintézet (Biosecurity Research Institute) tanulmánya szerint három elterjedt szúnyogfaj esetében (Aedes aegypti, Aedes albopictus, Culex quinquefasciatus)vizsgálták, hogy csípéseikkel képesek-e továbbadni a fertőzést.

277 szúnyogot vontak be a kísérletbe, közülük egyetlen egyben sem mutatták ki a fertőzést. A vírus patogénje nem maradt életképes és nem tudott szaporodni a szúnyogok szervezetében –  vagyis e vizsgálat szerint egyértelműen kijelenthető, hogy nem képesek továbbadni a fertőzést.