Mennyire befolyásolja a takarmányok szemcsemérete a baromfi fajok teljesítményét?

  • A takarmányok szemcseméretének „manipulálása” vagy befolyásolása napjainkban igen izgalmas téma az állati teljesítmény javítás szempontjából. Érdekes felvetés két elmélet szembeállítása, azaz hogy a finomabb őrlések javítják az emésztést, szemben azzal a viszonylag modern gondolattal, hogy a durva összetevők szükségesek a gyomor-bél traktus (GIT) természetes működésének kialakításához. A legtöbb, takarmányokkal végzett állatkísérletekhez hasonlóan a takarmányok szemcseméreteinek hatásainak értékelése nagymértékben az élő állat teljesítmény kritériumaira vonatkozik, mint például: takarmány felvétel, testtömeg és fajlagos takarmány hasznosítás. Az esetleges szemcseméret változtatás kérdéskörnek figyelembe kell venni a takarmánygyártás metódusára gyakorolt hatást. Ez az, ami befolyásolja a takarmány gyártó üzem hatékonyságát(Pl.:energiafogyasztás és teljesítmény),valamint a késztakarmány minőségi paramétereinek jellemzőit mint például pellet minőség és a takarmány összetevők osztályozódása. A szemcseméret csökkentés (darálás) gyakorlatilag a második lépése a takarmány gyártásnak (fizikai értelemben), az első a keverés. Ez a gabonamagvak méretének csökkenésével jár. Természetesen az egyéb összetevők is mint például olajos magvak származékai v. egyéb melléktermékek is érintettek a folyamatban.
  • Általánosságban elmondható, hogy a szemcseméret csökkentése az összetevők felületi növekedéséhez vezet, ami intenzívebb interakciót tesz lehetővé az emésztő enzimekkel és savakkal a GIT-ben. Azonban a zúzógyomor anatómiája, emésztésben betöltött szerepe (gyakorlatilag a baromfi a zúzógyomorral „rág”) nyilvánvalóvá teszi, hogy a baromfi nem fejlődött ki csak és kizárólag a finomabb szemcsék emésztésére. A megfelelő zúzógyomor működés hiánya, és ennek következtében a GIT retenciós idejének csökkenése negatív hatással van az állati teljesítményre. Ezért a figyelem a későbbiekben a durvább szemcseszerkezet felé fordult. Példaként megemlíthető az az alom minőség (méret és textúra) valamint a takarmány management, amelyek meghatározhatják a durva és finom részek arányát, amelyek egyfajta flexibilitást biztosítanak a takarmány formulázás(összetétel)tekintetében. Továbbá figyelmet érdemel az állat kora, hasznosítási típusa. Chewning és mtsai. (2012) egy kísérletet végeztek broiler csirkékkel, ahol a kukoricaszemcsék mérete átlagosan 270 vagy 570 mikron volt, és a takarmányt dercés ill. pelletált formában használták föl. A finomabb darálás javuló testtömeget eredményezett a 21. napon,de nem eredményezett szignifikáns javulást 35. nap és 44.nap között. A kisebb szemcse méretek javították a fajlagos takarmány felhasználást a dercés takarmányokban, viszont nem volt megfigyelhető javulás a pelletált takarmányok esetében. Átlagosan a pellet tartóssága, rugalmassága javult a finomabb darálással (88% vs. 84%). Bár statisztikailag szignifikánsan, a pelletminőség csökkenése (finomabb frakciók megjelenése az etető rendszerben) nyilvánvalóan nem volt elég nagy ahhoz, hogy negatívan befolyásolja a teljesítményt a finoman darált kukoricát tartalmazó étrendhez képest. Ebből az eredményből az következik, hogy a madarak teljesítménye közel azonos volt a darálási költségek csökkenése mellett. A darálás minőségét legjobban – az összetétel mellet – az alkalmazott technológia befolyásolja(kalapácsos daráló,hengerszék).
  • A következő lépés az „egész”relative durvább részek(darált kukorica,egész búza szem, utóbbinak a használatának kezdete a 90-es évek végén Norvégiában) az ún. standard, alap takarmányok mellett. A durvára darált kukorica használata javítja a testtömeg-gyarapodást és a fajlagos takarmány felhasználást. Szintén pozitív eredmény lett a zúzógyomor súlya tekintetében (1.ábra), zuzogymorvalamint növekedett az emésztés retenciós ideje és javult a látszólagos ileális emészthetőség. Nagyon érdekes felvetés, hogy amikor a madarak hozzáférési ideje korlátolt a takarmányhoz (nem ad libitum), abban az esetben a durva kukorica v. egész búzaszem pozitív hatása csökken. Az idősebb madarak igen jól tolerálják a durvább szemcse szerkezetet v. a nagyobb százalékban használt egész búzaszemek arányát. Állategészségügyi szempontból, igazoltan kevesebb probléma tapasztalható kokcidiózis és elhalásos bélgyulladás tekintetében. További fontos szempont volt a használat mellett a takarmányozási költségre gyakorolt pozitív hatás, mivel sok esetben az említett darált kukorica és egész búzaszem hozzáadás a farmokon történik, amit nem terhel a gyártás költsége. Ez a fajta takarmányozási módszer, igen elterjedt Nyugat-Európában. Másik verzió az, hogy az egész búzaszem a granulálás előtt a keverőbe kerül beadagolásra. Ez nagyon jó pellet minőséget eredményez, valamint kizárja azt, hogy a takarmány felvétel szelektálva történjen meg. Hátránya, a kevesebb és kisebb ún. kemény szemcse rész összehasonlítva azzal a verzióval, amikor ugyanolyan mennyiségű búza kerül hozzáadásra a kész takarmányhoz granulálás után. Nagyon aprólékos és fontos feladat annak eldöntése, hogy miként változtassuk meg a baromfi takarmányaink szemcse szerkezetét. Ez magában foglalja az egyes szemcse méretek egymáshoz viszonyított megfelelő arányát, a gyártás technológia helyes megválasztását majd végül pedig ennek a megfelelő ellenőrzését,és a készterméknek az értékelését. Meg kell említeni azt a nagyon fontos dolgot, hogy a darált kukorica, ill. egész búzaszem használata esetén mindig hangsúlyosak  a minőségi paraméterek, mint fizikai jellemzők(szín,szag),szennyező anyagoktól való mentesség, mikrobiologiai státusz valamint tápérték ismeret,előbbiek takarmány higiénia utóbbi pedig a takarmány formulázás szempontjából. Nyílván a tárgyalt témakörnek beruházás igénye is jelentkezik, aminek megtérülési idejét számtalan tényező befolyásolhatja. Azonban mivel az állati teljesítményre, valamint a takarmányozás költségére kifejtett hatás pozitív,a gyakorlati alkalmazás és megvalósítás ajánlott, a fokozott odafigyelést igénylő  takarmány management mellett.
  • 2.ábra(granulált baromfi takarmány)pellett