UBM Baromfi Szakmai Nap • 2018

„Tanácskozzunk, fáradjunk és cselekedjünk.” Gróf Széchenyi István (Hitel. 1830.)

UBM Baromfi Szakmai Nap

Május 9-én, a mórahalmi Hotel Colosseumban rendezett Baromfi Szakmai Napunkra mintegy 150 partnerünk – cégtulajdonos, ágazatvezető, döntéshozó – fogadta el a meghívásunkat.

A szervezők rangos szakértőket nyertek meg az előadásokra és a baromfiágazatban dolgozó partnereink érdeklődésének ismeretében igyekeztek összeállítani a programot. A visszajelzések alapján – közmegelégedésre!

Az előadások tartalma és célja: helyzetelemzés, kiútkeresés; jövőkép, hazai- és világtendenciák vázolása; a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítási lehetőségeinek számbavétele; az UBM gazdagodó erőforrásainak bemutatása, együttműködése a világhírű külföldi tudományos intézetekkel.

Mércénk a partnereink sikere

Bustyaházai László köszöntőjében a partnerek és az UBM kölcsönösen előnyös, élő, eleven kapcsolatait hangsúlyozta, amit – sok egyéb között – a Baromfi Szakmai Nap iránti nagy érdeklődés is bizonyít.

A termelő, a kereskedő, a feldolgozó és – az eredményességet alapvetően meghatározó – takarmánygyártó együttműködési kényszerben van. Az előrelépés, a siker kulcsa az egész termékpályára kiterjedő összefogás, a közös gondolkodás és cselekedet.

Az UBM áprilisban kereken 40 ezer tonna takarmányt gyártott (ebből közel 12 ezer tonna a brojlertáp), ami a partnerek vásárlási kedvét és a takarmányaink iránti keresletet, a jó minőséget, a hatékonyságot bizonyítja. Az UBM munkájának mércéje, a partnereink sikere – hangsúlyozta az UBM Feed Kft. ügyvezető igazgatója.

Az UBM a világszínvonalú szakmai alapok bővítését alapvetően fontos feladatának tekinti, amelynek bizonyítéka – sok egyéb mellett – a Schothorst Kutató Intézettel folyó együttműködés (az intézmény szakértője a szakmai napon tartott sikeres előadást).

Az UBM erőforrása, gyártókapacitása, nemzetközi színvonalon tovább bővül.Romániában, Marosvásárhely közelében Kerelőszentpálon épül és – feltehetően jövő év elejétől – évente mintegy 250 ezer tonna takarmányt gyárt a korszerű üzem – mondotta Bustyaházai László.

Helyzetkép

a baromfiágazat mozgalmas éve volt. A vágóbaromfi- és az étkezési tojás ÁFÁ-jának csökkentése, kedvezően hatott. Az Európán végigszáguldott madárinfluenza hatása alól a hazai vízi – szárnyas ágazat sem tudta kivonni magát; az ágazatot emiatt mintegy 20 milliárd forint kár érte.

Mindez hangsúlyosan ráirányította a figyelmet, hogy a járványvédelmi fejlesztések, a beruházások, a támogatási konstrukciók kialakítása, a termelők ismereteinek bővítése sürgető feladat. A madártetű-atka ellen használt – és Európa szerte botrányt kavart – tiltott Fipronil, Magyarországon csak kevés istállóban jelent meg, de a tojáspiacot így is tönkretette. A termelés nagyarányú koncentrációja a munkahelyek tömeges elvesztésének veszélyével jár – szól a Baromfi Termék Tanács tömör értékelője.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint2017-ben a tyúk- és a tojóállomány – az állategészségügyi gondok ellenére – a vártnál kisebb mértékben csökkent. A csirke felvásárolt mennyisége némileg emelkedett, a pulyka-, a liba- és a kacsa-felvásárlás viszont csökkent.

2018-ban a víziszárnyasoknál (liba, kacsa) piaci élénkülést jeleznek, nőhet a csirkeágazat termelése, ám a pulykaágazat árukibocsátásának csökkenésére számítanak.

A baromfitartók a támogatási lehetőségeket, az esélyeket, a kifizetéseket élénk érdeklődéssel figyelik.

Több mint 20 éve annak, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés – sokáig állandónak hitt – aránya felborult. Ezt a helyzetet az uniós támogatási rendszer tovább rontotta. E szerkezet és a hozzá igazított támogatási rendszer átalakítása az eredményességet alapvetően meghatározó fontos kérdés.

Az EU jelenlegi támogatásai között a növénytermesztéshez vagy a földterülethez, illetve az állattartáshoz köthető szubvenciók aránya kilenc az egyhez – a növénytermesztés javára. A termékpályák – korábbi időszakhoz képest – kiemelt támogatása kiemelt feladat.

Az arányosság meglátása mellett, arra kell törekedni, hogy az eddig elhanyagolt fajok is támogatáshoz jussanak. Jó lenne, ha legalább a 2020 utáni agrárpolitika ilyen elemekkel bővülne – vélekednek a szakértők.

Mindezek mellett, az elemzők felhívják a figyelmet, hogy a baromfiágazat számára nyújtható nemzeti támogatások 2018-ban lejárnak. Ezek fenntartása, illetve ésszerű keretek közötti bővítése kiemelt feladat. A továbblépést meghatározó kérdés, hogy ezek uniós jóváhagyatása megtörténjen. Ellenkező esetben jövőre, például nem lesz állatjóléti támogatás, ami óriási érvágás lenne az ágazatnak, hiszen ennek értéke az elmúlt évben meghaladta a 13,2 milliárd forintot. (Csorbai A.)

A genetikai-kapacitás bővítésének lehetősége változatlanul az érdeklődés középpontjában áll.

Az intenzív baromfihús- és tojástermést (csirke, pulyka, tojótyúk) mindössze néhány genotípus uralja. A szakértők felhívják a figyelmet, hogy eközben magyar tojótyúk – genotípussal is rendelkezünk. Ezek az intenzív termékelőállításnak megfelelő, Tetra-típusok. A lúd faj esetében is vannak olyan versenyképes állományok, amelyek a hazai genotípusok(ok) kialakítását lehetővé tennék. E lehetőségek hasznosításához mindenképpen a szakmai egyeztetések megkezdése, a tenyésztési program(ok) kialakítása és az ezekhez szükséges forrás biztosítása áll a tennivalók középpontjában. (Állattenyésztők Lapja, 2018/3.)

A húsfogyasztás „ellentmondásai” egyre többször bukkannak fel.

Az elmúlt 40 évben a világ hústermelése legalább kétszer annyival nőtt, mint a Föld népessége. A fejlett világban a húsfogyasztás ugyan csökken, de így is jelentős. Az előrejelzések szerint 2030-ra a világ élelmiszer-, takarmány- és rostanyag-szükséglete 60 százalékkal nő; a Föld népessége addigra eléri a 9 milliárdot. Az egyre nagyobb igény csak intenzív állattartással elégíthető ki. A húsigény globális növekedése egyre több takarmányt, annak termesztése pedig igen jelentős termőföldet, vizet stb. igényel.

A növényi takarmány legnagyobb fogyasztója a baromfi. A világon 23 milliárd baromfit – tyúkot, csirkét, pulykát, libát, kacsát, gyöngytyúkot – kell etetni. Azaz 7,5 milliárd emberrel számolva, ma egy főre több mint három szárnyas baromfi jut. (Forrás: WWF/FNA. FAO)

Ajánlás

Ami az eszmecseréken szóba került

Sikerül-e a gyorsítani, az állattartók igényeihez szabni – vagy legalább közelíteni – az akadozó támogatási kifizetéseket? Hogyan teremthető meg a termékpálya összhangja? A precíziós állattenyésztés korszaka elkezdődött – mit hoz a jövő? A következő évek (sőt napjaink) fő kihívása a termelésbe vonható munkaerő mennyisége és minősége. Van-e megoldás? Az EU Bizottság májusra ígéri közzétenni a hosszútávú támogatási rendszerét – mire számíthatunk?

Megannyi sikert meghatározó, gyakorlati kérdés! Ezek már a szakmai eszmecseréken, a kitűnő hangulatú, fehérasztal melletti beszélgetéseken hangzottak el.

Kitől lehet a gondokat okozó témákra érdemi válaszokat kapni, a bizonytalanságot eloszlatni? Ezek az UBM Baromfi Szakmai Nap tanulságos kérdései.

Ajánljuk a döntéshozók figyelmébe!

Fehér Károly

Elhangzott előadások:

10.00 Köszöntő

Bustyaházai László ügyvezető igazgató, UBM Feed Kft.

10.10 Az UBM Feed Kft. baromfiágazatának ismertetése, stratégiájának bemutatása

Fülöp Péter, kereskedelmi igazgató, UBM Feed Kft.

10.30 UBM – Schothorst szakmai együttműködés előnyei

Dr. Gyenis József, PhD, takarmányozási szakértő, UBM Feed Kft.

10.50 SFR „Advanced Feed Package” legújabb brojler kutatási eredményei

Dr. Piero Agostini, baromfi szaktanácsadó, Schothorst Feed Research

11.30 Aktualitások a baromfi ágazatban

Dr. Molnár Györgyi, mezőgazdasági titkár, Baromfi Termék Tanács

13.30 A termékenységet és a keltethetőséget befolyásoló tényezőkés hatásuk a csibeminőségre

Dr. Liptói Krisztina, tudományos igazgatóhelyettes, tudományos főmunkatárs, Haszonállat-génmegőrzési Központ és
Dr. Végi Barbara, tudományos főmunkatárs, Haszonállat-génmegőrzési Központ

14.00 A mikrobiom szerepe a telepi kórképek kialakulásában