Háború és agrárgazdasági sokk. Tét: a jövő.

Világgazdasági tendenciák. Lesújtó forgatókönyv.

Az orosz-ukrán háború kitörése (február 24.) utáni órákban megjelentek a gyors gazdasági elemzések is.

A New York Times szerint a háború súlyos következményeire kell felkészülni, mert:
• Európa földgázának 40, kőolajának 25 százaléka Oroszországból származik. További drágulásokra lehet számítani.
• Oroszország a világ legnagyobb búzaszállítója, Ukrajnával együtt a globális export közel negyedét adja, ami óriási hatással van a terményárakra.
• A befektetők a biztonságos ügyfelek felé fordulnak. Pánikvásárlás fűti az arany árfolyamát.
• Tovább nőnek az élelmiszerárak, ha Fekete-tengeri régióból, a háború miatt megszakad a kiáramlás;
• a földgáz- és a kőolaj ára kiugróan nő;
• Ukrajna az évek során a gabona- és az olajos magvak globális kereskedőjévé nőtte ki magát és versenyben áll olyan jelentős élelmiszer-termelőkkel, mint például az Egyesült Államok, Brazília és Argentína.
Ukrajna a világ vezető napraforgóolaj-exportőre, emellett búza, árpa, repce és kukorica exportja is kiemelkedő.
A terményárak folyamatosan mozognak./td>

 

Mérlegen

Orosz-ukrán gazdasági kapcsolataink és a háború

Az Opten Informatika adatai szerint a háború több mint 80 ezer munkavállalót érinthet és mintegy 1200-1300 milliárd forintnyi import-export ügyfél kerülhet veszélybe az orosz-ukán háború okozta vészhelyzetben. Mintegy 4 ezer ukrán és több mint 700 orosz érdekeltségű, összesen 200 milliárd forint árbevételt realizáló cég dolgozik pillanatnyilag Magyarországon. Az Oroszországba és Ukrajnába irányuló export a magyar exportvolumennek összesen „csupán” 3,6 százalék teszi ki és az import is alig közelíti a 4 százalékot. Viszont (2020 évi bázison) Magyarországnak több mint 1300 milliárd forint export és 1200 milliárd forintot meghaladó import realizálódott a harcban álló országokkal. A két országgal kapcsolatban álló hazai cégek 20 milliárd forintot fizettek be a magyar államkasszába. A körvonalazódó nemzetközi –ezen belül EU- szankciók ebben a cégkörben okozhatják hazánkban a legnagyobb veszteségeket.

Sokkoló inputárak

A mostanihoz hasonló, európai és globális piaci ársokkokat az ezredforduló óta többször is megtapasztaltuk.

Legfontosabb kiváltó ok, az időjárási szélsőségek mellett a mezőgazdasági és az ipari nyersanyagok, valamint a kőolaj piaca közötti kapcsolat erősödése, amit szakpolitikai intézkedések, új befektetési eszközök piacra dobása, vagy logisztikai problémák egyaránt előidézhetnek.
A befektetői tőke pénzügyi és árupiacok közötti ingázása; a geopolitikai konfliktusok; a meghatározó exportőr országok nemzetközi kereskedelmet korlátozó piaci beavatkozásai; Kínában az állattenyésztés szerkezeti átalakítását kikényszerítő környezetvédelmi megszorítások és az afrikai sertéspestis-járvány egybeesése meghatározó tényező, – hogy csak néhányat említsünk.

Az árak extrém kilengésében mindig több tényező játszik közre és nincs két tökéletesen egyforma piaci helyzet. Így a mostaninak is megvannak a sajátosságai.

A globális pandémia miatt beruházások csúsztak meg és karbantartások (pl. a kőolaj-és földgázkitermelésben) maradtak el, amelyek befejezése, illetve pótlása egybeesett/esik a járvány következményei miatt előrehozott beruházások (pl. digitalizáció, automatizáció és robotizáció), valamint az egyébként is tervezett beruházások (pl. zöldenergetikai fejlesztések) végrehajtásával. A beruházásokat a kormányzatok
bőkezű költekezése fűtötte/fűti, emellett azonban a korlátozások feloldásakor a lakosság is hozzányúlt a lezárások alatt felhalmozott megtakarításaihoz és azok egy részét az otthon átalakítására, modernizálásra, kényelmesebbé, távmunkára alkalmassá tételére költötte/költi.
Mindez rendkívüli erőteljes keresletet generált a fosszilis energiahordozók és ipari nyersanyagok iránt, ami több értékesítési láncban is fennakadásokat, ellátási zavarokat idézett elő.

Az ömlesztett szárazáru-szállító hajókapacitások szűkösek (felgyorsult a régiek selejtezése, megcsúszott az újak építése), a fordulóidők megnövekedtek (részben az áruforgalom szigorúbb ellenőrzése, részben a munkaerő járványügyi korlátozások nyomán fellépő hiánya miatt) és a tengeri áruforgalom aszimmetriáiból adódóan a világ egyes kikötőiben üres konténerek tornyosulnak, mert túl sokba kerül a visszajuttatásuk. Az ömlesztett szárazáru-szállítás díjainak példátlan emelkedését azonban 2021 végén megtörte Kína gazdaságának lassulása, ami összefügg az ázsiai országban bevezetett újabb járványügyi korlátozásokkal.

A gazdasági és politikai instabilitás és a geopolitikai konfliktusok. A gazdaságilag és politikailag instabil térségekben a mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek világpiaci árának nagymértékű vagy tartósnak ígérkező drágulásakor az ellátás színvonalának fenntartására, a központi tartalékok feltöltésére irányuló törekvés és a kivitel korlátozása nagyban hozzájárul a globális iánypszichózis gerjesztéséhez és ezáltal az árak további szárnyalásához. A geopolitikai konfliktusok ugyanakkor a nyersanyagok és az energiahordozók termelésében és kereskedelmében okoznak zavarokat, amelyek az árakat időszakosan szintén a magasba repíthetik.

A mezőgazdasági inputok – pl. műtrágya, takarmány drágulása –, ami (részben az első két helyen már említett tényezőkkel összefüggésben is) iparágakat sarkall arra, hogy átalakítsák, és egyben modernizálják globális termelési és elosztási rendszereiket. Ennek következményeit, hatásait azonban leghamarabb egy-két esztendő múlva tapasztalhatjuk majd meg.

Dr. Pokorny Norbert
Agrárgazdasági Kutatóintézet

 

Egekben a takarmány-alapanyagárak

Az elmúlt két évben jelentős takarmányalapanyagár-növekedést tapasztalhattunk, és szenvedtünk meg.
Ennek számos oka volt, és van, amely tényezők továbbra is fent állnak. Sajnos nem találunk semmilyen okot arra, hogy a pár évvel ezelőtti alapanyagárak visszatérjenek. Inkább azt látjuk, hogy ha a jelenlegi helyzetet optimistán közelítjük meg, akkor a főbb takarmányalkotók árai nem emelkednek tovább a jelenleginél..

Általánosságban elmondható, hogy a teljes állattenyésztési vertikumnak és a ráépülő élelmiszer –termékpályáknak hozzá kell adaptálódnia, és el kell fogadtatnia fogyasztóival a jelenlegi takarmány-alapanyag-árakat. Ez azért fontos, mert az elmúlt 2 év áremelkedései és annak kiváltó okai azt mutatják, hogy kicsi az esély az árkorrekcióra, és tartósan ilyen árszinteken fogunk dolgozni.

A takarmánygyártók horizontján több olyan tényező látszik, amely a takarmányárakat és az ellátást befolyásolja. A világban tapasztalható gazdasági folyamatok (infláció), az energiaárak,
az ebből fakadó növénytermesztési input alapanyagok drágulása jelentős önköltség-növekedést okoz a gabonák előállításában. Az sem mutat az árcsökkenés irányába, hogy az igény irántuk jelentősen megnövekedett az ipari felhasználás felfutása miatt. Nehéz, szinte lehetetlen versenyezni például a kukoricáért az élelmiszeriparnak a jelenlegi jövedelmezőségi környezetben. Ma már nem mi vagyunk a kukoricának a meghatározó felvevőpiaca, hanem az ipari felhasználás.

Az Európai Unió „Green Deal” számos javaslata további bizonytalanságot, alapanyagár növekedést okozhat. Elég csak a fehérjehordozókkal kapcsolatos „deforestation-free” törekvésre gondolnunk. Szintén rosszul érinti a takarmányipart az EU RED II (Renewable Energy Drirective) tervezete, mely szerint az energiaipar számára legális lenne újabb néhány nagyon fontos alapanyag „elégetése” azaz valamilyen formában energiává alakítása. Ilyen termék a melasz, a búzakorpa vagy a kukorica DDGS. Ha ez elfogadásra kerülne, akkor ezek az alapanyagok szinte biztosan értelmezhető áron elérhetetlenné válnának a takarmányipar számára.

Szintén jelentős bizonytalansági tényező az alapanyagok elérhetősége. 2021 év végén megtapasztaltuk, hogy számos takarmányalkotó ellátása igen korlátozottá vált. A tengeri fuvarok kiszámíthatatlansága és Kína környezetvédelmi okokra hivatkozott termelésmérséklése miatt szintetikus aminosavak ellátása veszélybe került. Szintén hiány lépett fel a gázrobbanás miatt a
takarmányfoszfátoknál is.

Az elmúlt évtizedekben a vitaminok, aminosavak, és egyéb takarmányalkotók gyártása koncentrálódott, néhány szereplőssé vált, és földrajzi szempontból túlnyomórészt Ázsiába került, így európai hozzáférhetőségük számos kockázatot mutat.

A takarmányok árainak változásában az energiaár-növekedés nemcsak közvetetten az alapanyagok árában jelentkezik, hanem az előállítás során is. Az elektromos áram-és gázáremelkedés közel 20%-os gyártásiköltség-növekedést okozott egy granulált táp esetében.

Jól látható, hogy a takarmány-alapanyagok árai és elérhetősége számos bizonytalansági tényezőt mutatnak, de számunkra a legjelentősebb az, hogy az állattenyésztési ágazatok, különös tekintettel a sertéstartásra, a kialakult takarmány-alapanyagár környezetében mikor lesz jövedelmező tevékenység…

Összességében elmondható: fel kell készülni arra, hogy a takarmánygyártás egyes alapanyainál ellátási
nehézségek lesznek.

Bustyaházi László
elnök
Gabonaszövetség Takarmánygyártók Tagozat

 

Veszélyben a fenntartható termelés

Mértékadó szakértők szerint az input termékek –a víz-, villany-, gáz-, szállítás-, logisztika-, alapanyag-beszerzés, vágómarha, sertés, baromfi, tej, élőmunka stb. – rohamosan, több esetben elviselhetetlenül növekvő közterhei egyre nehezebb helyzetbe sodorják a termelőket. A veszteséges termelés nyilván nem tartható fenn (vagy üzemen belül nem finanszírozható). Az alapanyag
feldolgozás csökkenésével viszont párhuzamosan nő az átadási ár, és ez óhatatlanul beépül a fogyasztói árba is.
A fenntartható élőállat-előállítás és vágás alapvetően jövedelmezőségi kérdés. Így a terméklánc szereplőinek olyan felvásárlási-és átadó árat kell kapniuk, amelyek működésüket fenntarthatóvá teszi.

Agro Napló, 2022.

FIGYELEM!
Az utóbbi három cikk az orosz-ukrán háború kitörése előtt készült!

Te tudtad?
HASZNOS. ÉRDEKES. TANULSÁGOS.

Pénz áll a házhoz

Azonnali támogatás a sertéstartóknak
Az Agrárminisztérium- főként az inputárak rohamos növekedése okán- 4 milliárd forint keretösszeggel új támogatási programot hirdetett. Az uniós előírások szabta lehetőségek alapján kocánként 20 ezer forint egyszeri támogatásra lesz lehetőség.
Közben a külföldi sertéshúsok nyomon követő ellenőrzését rendelték el.
Három kiskereskedelmi lánc, a CBA, a Coop és a Reál kiáll a hazai sertéságazat mellett, üzleteiben magyar termelésű friss sertéshúst kínálnak.
Az Agrár marketing Centrum 200 millió forinttal a hazai sertéshúst népszerűsítő kampányt indított.

Kacsa- és libatartók támogatása
A megjelent miniszteri rendelet szerint a víziszárnyas ágazatba márciusban érkezik az 1,9 milliárd forint baromfi állatjóléti támogatás.
A kacsa-és libatartók a korábban visszaosztással érintett támogatás teljes összegét megkapják. A Magyar Államkincstár a már benyújtott kérelmek alapján automatikusan teljesíti a kifizetéseket. A gazdáknak nincs külön teendőjük.
A forrásból 900 víziszárnyas-tartó jut a kipótolt támogatáshoz.

Lovas létesítmények fejlesztésének támogatása
Ötmilliárd forint keretösszeggel, várhatóan márciusban megjelenik a lovas létesítmények fejlesztésére szóló felhívás. A fedett lovarda kialakítására, felújítására, lovaspálya építésére
a vidéki térségekben működő mikrovállalkozások, magánszemélyek, őstermelők jelentkezhetnek.
A támogatási kérelem beadásának első szakasza: május 4-17.
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: maximum 100 millió forint.

Tojástermelők segélykiáltása

A hazai termelők – az Európai Unióban kialakult túlkínálat okán – önköltség alatti áron kénytelenek eladni az étkezési tojást.
Az input, főleg a takarmányárak elviselhetetlen növekedése miatt, tojásonként 3-5 forint a veszteség.
Az M-méretű dobozolt étkezési tojásnak, darabonként 40 forint körül lenne a reális felvásárlási ára.
A termelők kérték a tojáspiacon érdekelt forgalmazókat, hogy működjenek együtt, vállaljanak részt az ágazat fenntartásából.

Elszálltak a nyersanyagárak

Az amerikai JP Morgan befektetési Chase bank frissített előrejelzései szerint az orosz-ukrán háború miatt a nyersanyagárakban jelentős emelkedés bontakozott ki. Nőtt a világ kőolaj világpiaci
árfolyama. A háború kirobbanását követő három nap során 50 százalékkal drágult a holland tőzsdén jegyzett földgáz. A konfliktus a mezőgazdasági termékek tartósan magas árait hozza. A cég
várakozásai szerint a háború további egyensúlytalanságokhoz vezethet. Emiatt a magas árdinamika a mezőgazdasági és árupiaci termékeinél várhatóan fennmarad.

A felzárkózás ütemében kettészakadt az ország

Az elmúlt 25 évben 19 megyéből 11-ben sokkal lassúbb volt a felzárkóztatás és ez a tendencia a következő néhány évben sem változik. A felzárkózás tempójában az értékrendnek, az
iskolázottságnak, az emberi erőforrásnak, az informatikának döntő szerepe van, de sokat számított, hogy mennyi állami és uniós támogatást kapott az adott megye. Az egy főre jutó GDP
nagysága azokban a térségekben volt magas, ahol export-központú ágazatok /gépipar, járműipar/ termelnek, vagyis ahol a multifunkcionális vállalatok hozzáadott értékű termékeket
gyártanak. A vizsgálatok szerint Budapest az egyetlen országrész, amely jelentősen fejlődött. Ezen kívül csak Győr Sopron és Pest megye mutatott valamelyest értékelhető fejlődést. Hat megye mutatója stagnál, vagy minimálisan emelkedett.
11 megyében viszont kisebb-nagyobb mértékben csökkent a mutató értéke.

Az otthoni munka megújítása – félsiker

A koronavírus járvány felgyorsította az otthon folyó munkát szabályozó jogalkotó folyamatot.
Az erről szóló törvény ugyan előrelépést jelent, ám nem old meg minden problémát.
A home office mindenki számára elfogadható megoldásához a munkaadó és a munkavállaló együttműködésére van szükség.
A 2020.-ban született kormányrendelet vészhelyzet esetén engedélyezett eltérést a munkatörvénykönyve és a munkavédelmi törvény szabályairól.
A munkavállaló igénye, hogy a munkavégzés költségeit a munkáltató fizesse.
A dolgozó egyoldalúan nem kötelezhető otthoni munkára.

A sikeres vezető titka

A Velocity üzleti tanácsadással foglalkozó cég szerint a leghatékonyabb vezetők:
• Rendkívül kíváncsiak; tudni akarják miért történt így és mit kell tenniük a probléma megoldásáért.
• Folyamatosan tanulnak, hogy javítsák a munkával kapcsolatos hozzáértésüket.
• Sok kérdést tesznek fel munkatársaiknak és kíváncsiak a véleményükre.
• „Gyakran az feltételezzük, hogy tisztában vagyunk, mi jár az emberek fejében, ám ezek csak feltételezések, amelyek mögött rengeteg érzés rejtőzik meg.” – szól a tapasztalat.

Az Európai Unió lemaradt a mesterséges intelligencia versenyében

A legtöbb technológiai startup cégből kinőtt nagyvállalat az USA-ban és Kínában található. Az EU ebből a szempontból nagyon lemaradt, pedig nagyrészt a mesterséges intelligenciáért zajló
verseny dönti el, kié lesz a globális vezető szerep.
A startupból kinövő, technológiai területen működő 2260 úgynevezett unikornis vállalat közül csak 220 található az Európai Unióban /Cséfalvy Z./
Startup kifejezés egy vállalkozás első életszakaszát jelöli. Ezután következhet a növekedési, a bővülési, az érettség, majd a hanyatlás szakasza.

Öldöklő küzdelem a chipekért

Az Európai Unió 43 milliárd euró értékű forrást ad a chipgyártás /mikroprocesszor- a számítógép „agya”/ segítésére és az ázsiai beszállítóktól való függés csökkentésére.
A nemzetközi piacon a magas minőségű chipek 95 százalékát Tajvan gyártja, az EU jelenleg csak a világpiacon előállított termékek töredékét kontrollálja.
Egyes uniós államokban chiphiány miatt tavaly harmadával csökkent az autóipari termelés.

Túl a Rubikkockán

Legújabb magyar találmányok

Életminőséget javítanak.
A dinamóval, a gyufával, a Rubik kockával nem fújt ki a magyar találmányok sora. A mai napig alkotnak otthon ígéretes fejlesztéseket.

Vakokat segítő okos bot.
Az Óbudai Egyetem rendszeréhez két fontos elem szükséges: a járó felület alatti passzív jeladó, illetve az okosbot, amely a látás korlátozottak kezében rezgéssel jelzi, hogy jó irányba mennek-e.

• Kevesebb a fűtésszámla
A VeHEAT cég fejlesztésének eredményeként a termelésből kivont földgáz-és olajkutak feltárásával geotermikus energia nyerhető.
Az első ilyen átalakított, költségcsökkentő kutat az elmúlt évben Kiskunhalason helyezték üzembe.

• Okos zebra
A gyalogos átkelő is lehet okos.
A debreceni SafeCross cég rendszere fényjelzéssel hívja fel az autósok figyelmét, ha a gyalogos át akar menni a zebrán. Az itthon 2016 óta, közel 200 helyen működő rendszer világít a sötétben, 1 kilométer távolságból figyelmeztet.

• Önfertőtlenítő burkolat
A Graboplast Zrt. szabadalma vegyszer nélkül öli meg a kórokozókat.
A védelmi vonal egyrészt ezüst ionjaival, másrészt egy fényre aktiválódó védőréteggel bontja alkotóelemeire
és pusztítja el a kórokozókat.

Búcsú a víztől?

A globális felmelegedés miatt a vízhiány jelentős gondokat okozhat.
Magyarország nagy része csapadékhiányos.
Vannak bővizű folyóink, ám a legtöbb olyan vidék, amely távolabb esik a Dunától, a Tiszától, a Drávától, már vízben szegény területnek számít. Az ország tizedét kitevő Homokhátságot tavaly félsivatagnak minősítették. Az országunkból kifolyó víz 95 százaléka külföldről érkezik. Belső megújuló vízkészleteink nagysága csekély.
Itthon és világszerte a vízgazdálkodás legnagyobb kihívások egyike a vízhiány és az aszály.
A víz stratégiai elem. A tengeren túl a vizet már a tőzsdén is bejegyezték.

Vissza az ősökhöz. A vad kukorica ígérete.

A phys.org portál beszámolója szerint az Iowa Állami Egyetem kutatói több mint 10 éven át vizsgálták a vadon élő kukoricafajták nemesítési szakaszát.
A remények szerint sikerül az ősi növényekhez hasonló törzseket előállítani, amelyek jelentősen segíthetik a nagyobb termelőképességű, ellenállóbb kukoricafajták és vonalak nemesítését

Szennyeződéseket faló mikróbák

Argentin kutatók felfedezték, hogy egyes talajban élő, őshonos mikrobák /baktériumok, gombák/ a talajba szivárgott dízelolaj-szennyeződéseket felfalják.
Az önkéntes tisztító mikrobák hatékonyabb érvényesülését a nitrogénnel a termőföld szellőztetésével, a levegő páratartalmának szabályozásával segítették.
Vizsgálják, hogy e mikroorganizmusok „megeszik”-e a műanyagot is.

Kulcsfigura a robot

A napenergiával hajtott Slopehelper

A Pek Automative cég piacra hozott Slopehelper önjáró, napenergiával hajtott robotja alkotói szerint:
„A legtöbb rutin műveletet elvégezheti az ültetvényen: a kaszálást, a szántást, a metszést, a mulcsozást.
Mindezt önálló üzemmódban, vezető-és kezelő nélkül.
A robot mobil rendszere jelenti a gazdának a végrehajtott feladatot.”

Robottal a meztelencsigák ellen. Önpusztító energia.

A rejtőzködő életmódja miatt rendkívül szapora meztelen csigák ellen nagy területen célzott és hatékony szert még nem sikerült ellenük kifejleszteni.
A Wired.com tudósítása szerint a Bristoli Egyetem Kutatóinak leleményes felfedezése közelebb visz a megoldáshoz.
A kifejlesztett robot felfedezi, összeszedi, a gép garatjába dobja és a speciális baktériumok segítségével elpusztítja a veszélyes kártevőt.
Szenzáció! A SlugBot /a slug angolul a meztelen csigát jelent/ a működéséhez szükséges energiát a meztelencsigák baktériumok által lebontott, elektromos energiává alakított „hajtóanyag” biztosítja.
A robot rövid időn belül kereskedelmi forgalomba kerül.

Szerkesztette: Fehér Károly

Forrás
Agrárminisztérium. Agrár Napló. Agroinform.hu
Bristoli Egyetem. Iowa Egyetem. JP Morgen Chase.
Magyar Nemzet. New York Times. Növekedés.hu.
Opten Informatika. Oxford Egyetem. Pénzügyi Szemle. Piac Profit. Phis OrgPortal.
Reuters. Robotics Autonom News. Wired.com.

PDF Anyag letöltése: UBM monitor 2022 március