A pálmaolaj-használat világszerte vitatott téma. Legutóbbi cikkünk kapcsán több olvasói kérdés is érkezett a pálmaolaj alkalmazása és annak kiváltása kapcsán. A posztunk iránti érdeklődésre tekintettel ezúttal ebben a szakmai témában kérdeztük Bustyaházai Lászlót, az UBM Csoport egyik tulajdonosát és Baranyay Henriket, az UBM K+F termékmenedzserét.

Mit lehet tudni a pálmaolajról, és mi az oka, hogy az élelmiszer- és takarmányiparban ilyen széles körben elterjedt az alkalmazása?

Bustyaházai László: A pálmaolaj vagy pálmazsír az olajpálma (Elaeis guineensis) termésének húsából kinyerhető, kifejezetten olcsó zsírforrás. Az olajpálma a legnagyobb terméshozammal rendelkező olajnövény,* így más növényolajokhoz képest lényegesen kedvezőbb áron érhető el. A költséghatékonyság rendkívül vonzó szempont az ipar számára. Másrészt technológiai szempontból is könnyen kezelhető adalék, optimális állaga széleskörű felhasználást tesz lehetővé.

Jellemzően milyen céllal kerül bele a takarmányba, mi a fő funkciója?

Baranyay Henrik: A tejelő tehenek számára szokásosan felhasznált takarmányok nyerszsírtartalma 2-2,5% körül alakul, amit azonban a nagy tejtermelésű tehenek energiaszükségletének kielégítését célzóan további 2-3%-kal szükséges növelni. A leggyakrabban alkalmazott zsírkiegészítések a hidrogénezett pálmaolajat tartalmazó termékek köréből kerülnek ki.

A pálmaolaj mint összetevő alkalmazása milyen problémákat vet fel?

Baranyay Henrik: A hidrogénezés során a pálmaolaj telítetlen zsírsavai telítődnek, így ezek a termékek több, mint 90%-ban tartalmazzák az élettanilag kedvezőtlen hatású, közepes és hosszú szénláncú telített zsírsavakat (palmitinsav, sztearinsav), amelyek a tej lipidfrakciójába beépülnek és nem előnyösen befolyásolják a tejzsír minőségét, a magas tejzsírtartamú feldolgozott termékek élvezeti értékét és egészségre gyakorolt hatását (vaj, sajt).

Bustyaházai László: Ráadásul az EU az erdőirtásokkal kapcsolatos aggodalmak miatt folyamatosan korlátozásokat vezet be a nyersanyagra. Az uniós tagállamok 2022-ben egy olyan törvényt fogadtak el, amely megakadályozza, hogy az európai boltokban erdőpusztítást okozó termékeket árusítsanak. A világ legnagyobb pálmaolaj exportőre Indonézia 59%-kal és Malajzia 25%-kal. A Malajziai Pálmaolaj Tanács adatai azt mutatják, hogy az Európai Unióba irányuló kivitel 2015 óta csökken: a délkelet-ázsiai ország uniós exportja tavaly a 2021-es évhez képest 10%-kal, 1,47 millió tonnára mérséklődött, ami a 2015-ös 2,43 millió tonnához képest egy 40%-os visszaesés. Elképzelhető, hogy teljesen betiltják a szigorodó intézkedések miatt az EU-ba tartó kivitelt.

Miben egyedülálló az UBM technológiája, hogy ki tudja váltani a pálmaolajat?

Bustyaházai László: A fenti okokra hivatkozva cégcsoportunk hosszú évek óta megfogalmazott célja, hogy a rendkívül nagy környezeti terheléssel bíró, több szempontból kedvezőtlen pálmaolaj-alapú kiegészítések helyett olyan alternatívát kínáljon a tejelő ágazat számára, az alapanyagok okszerű használatával (védett zsírkiegészítés nélkül), hasonló vagy még kedvezőbb költségszinten biztosítja a kívánt energiaszinteket. Az irodalmi adatokból több évtizede ismert, hogy a tejminőség jelentős javulását eredményezik a növényi olajak (lenmag, szójabab, törkölyök), így kiváló megoldásnak kínálkozott a 10 évvel ezelőtt piacra bocsátott, hidrotermikus eljárással védetté tett, 20%-os nyerszsír tartalmú szójabab termékünk, a SoyPreme.

Baranyay Henrik: A hosszú évek tapasztalatára alapozott takarmányozási koncepciónk lehetővé teszi, hogy folyamatos kontroll mellett, biztonságosan leváltsuk a pálmaolaj-alapú védett zsírkiegészítéseket a tejelő tehenek fejadagjában. Stratégiánkat a POFCAP (PALM OIL FREE CERTIFICATION ACCREDITATION PROGRAMME) által jóváhagyott tanúsító védjeggyel igazoljuk.

Milyen elemekből tevődik össze az UBM takarmányozási koncepciója?

Bustyaházai László: Laboratóriumunkban bevezettük a RUFAL (Rumen Unsaturated Fatty Acid Load) érték vizsgálatát, amely mind TMR-ekből mind pedig takarmány alapanyagokból lehetővé teszi a bendő telítetlen zsírsav terhelésének kontrollját. Ezen zsírsavak tehetők ugyanis felelőssé a tejzsírdepressziót előidéző molekulák szintéziséért a bendőben.

Baranyay Henrik: Emellett képzett tömegtakarmány-készítési tanácsadói hálózatot hoztunk létre, melynek keretein belül olyan kollégákat alkalmazunk, akik partnereink számára heti rendszerességgel segítséget nyújtanak a tömegtakarmányok analitikai vizsgálatában, az agronómiai, tömegtakarmány előállítási és tárolási kérdésekben. Kimondhatjuk, hogy a mára elterjedt Holstein-Fríz állományok genetikailag meghatározott termelési potenciálja nem érhető el optimális emészthetőségű és energiatartalmú tömegtakarmányok nélkül. A tömegtakarmányaink táplálóértékének növelésével, a megfelelő fajtaválasztással, és optimális fenológiai állapotban történő betakarítással csökkenthetjük a tejelő állományok zsírkiegészítések iránti kiszolgáltatottságát.

Bustyaházai László: 2007. óta a Cornelli Egyetem által fejlesztett fehérje- és szénhidrát-értékelési rendszer ajánlásai alapján állítjuk össze a takarmányfejadagokat (CNCPS). Az alkalmazott szoftvereinket (CPM, AMTS, NDS, Bestmix) összehangoltan, kompatibilis rendszerben működtetjük a laboratóriumunkkal, így tudjuk biztosítani, hogy a takarmány alapanyagokat a vizsgált emészthetőségi paraméterek ismeretében a lehető legpontosabban, precíziós elven illesztjük be a napi fejadagokba. A komplex rendszer és szakmai háttér lehetővé teszi a pálmaolajmentes technológia kiterjesztését a termékek minél szélesebb körére, ami az UBM Csoport hosszú távú céljai közt szerepel.

* NAK/Dr. Fogarassy Eszter Karolina: Pálmaolaj felhasználása az élelmiszer-előállítás területén